Véget érhet az álegyházak egyre intenzívebbé váló terjeszkedése, ugyanis a kormány szűkíteni kívánja azon egyházak körét, amelyek különböző szociális ellátó intézmények fenntartásával jogosultak a kiegészítő állami támogatásra. A szociális, család- és ifjúságügyi államtitkárság lapunknak azzal indokolta döntését, hogy egyre több szervezet él vissza a támogatással, és intézkedésükkel megakadályozhatnák az indokolatlan mértékű pénzkiáramlást. A szociális tárca szerint ugyanis a jelenség indokolatlan többletkiadást okoz a költségvetésnek, valamint társadalmi, erkölcsi szempontból sem kívánatos. Ezt a kormány úgy érné el, hogy a szociális törvényben meghatározott egyházi fenntartó fogalma alá kizárólag a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznának. E megállapodásokat az első Orbán-kormány 1998–2000 között megkötötte a történelmi egyházakkal.
Az egyházi kiegészítő támogatás bevezetésének célja eredetileg az volt, hogy azon történelmi egyházak, amelyek aktívan részt vállalnak a szociális ellátórendszer működtetésében, többlettámogatáshoz jussanak.
*
A meglehetősen enyhe egyház-alapítási szabályoknak köszönhetően azonban az elmúlt években megjelentek olyan új egyházak, amelyek működésének motivációi között hangsúlyosan szerepel az egyházi kiegészítő támogatás megszerzése.
A kormány döntése azért is rendkívül fontos, mert jövőre tovább növekszik a kiegészítő támogatás összege, amelyet feltehetően sok álegyház kihasznált volna. Az egyházi kiegészítő támogatás mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a feladatra, szolgáltatásra biztosított állami hozzájárulás általános nagyságához képest százalékos formában. 2010-ben a kiegészítő támogatás az általános normatíva 73,1 százaléka volt, jövőre pedig a költségvetési törvény tervezete a normatíva mértékét 82,6 százalékban határozza meg.
A tárca állítja, az egyházi kiegészítő támogatás létezése és mértékének növekedése nem szül feszültséget a működtetők között. A minisztérium szerint míg az önkormányzati szféra saját egyéb forrásaiból is finanszírozza a szolgáltatóintézményeket, addig ezt a kiegészítést az állam közvetlenül adja meg az egyházi fenntartók számára. A szociális tárca úgy véli, ez biztosítja, hogy az önkormányzati és egyházi fenntartású intézmények feladatra fordítható bevételei hasonlóak legyenek. Vagyis az állam minden fenntartó számára megadja az általános működési hozzájárulást a végzett feladathoz, szolgáltatáshoz. Elismerik azonban, hogy egyes önkormányzatok saját bevételeik szűkössége miatt esetlegesen nem tudják biztosítani a szükséges kiegészítést az intézményeik számára. Szerintük azonban ez az önkormányzati finanszírozás esetleges egyenetlenségéből ered.
A megyei önkormányzatok igazságtalannak érzik a működő rendszert, és nem értik a különbségtétel okát. A Pest megyei közgyűlés és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke reményét fejezte ki, hogy az elmúlt évek aránytalanságai nem fokozódnak tovább a rendszerben. Szűcs Lajos elmondta, elismerik ugyan az egyházak jelentőségét a szociális intézmények fenntartásánál, de azt is meg kívánta jegyezni, hogy a megyei önkormányzatok nem tudják tovább növelni a bevételüket, ami komoly gondot jelent. Rámutatott arra, hogy a megyék többsége ugyanis az államtól kapott alapnormatívából nem tudja fenntartani a szociális szakellátó intézményeit, míg az egyházaknak a kiegészítő támogatásnak köszönhetően nagyobb a mozgásterük. – Problémát jelent az is, hogy a megyei önkormányzatoknak a szociális törvény alapján kell működtetni az intézményeket, annak szigorú jogszabályi előírásai miatt viszont lehetetlen spórolni. Más fenntartók ebből a szempontból könnyebb helyzetben vannak – hangsúlyozta Szűcs Lajos, aki ugyanakkor üdvözölte, hogy a mostani kormány érzékeli a rendszer problémáit, és dolgozik azok kiküszöbölésén.
Németh Sándor, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének elnöke is jelezte, a különbségtétel régi vita köztük és az aktuális kormány között. – Ha a tevékenység a hitélet gyakorlásának az állami elismerése, akkor egy új költségvetési soron vagy más módon kellene az egyházakat finanszírozni. Megoldást jelenthetne az is, ha a magán-, illetve az önkormányzati intézmények is kapnának kiegészítő támogatást – hangsúlyozta Németh Sándor, aki szerint az egyértelmű, hogy jelenleg az egyházi szociális szakellátó intézmények magasabb színvonalon és nagyobb biztonsággal működnek, mint az önkormányzati fenntartásúak.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
