Nem lesz adómentes az átlépés

Az Országgyűlés ma kezdi meg a nyugdíjrendszer átalakítását célzó jogszabályok általános vitáját. A tervezet – az eredeti elképzelésekhez képest – máris változáson ment keresztül: mégsem lesz adómentes a magánkasszákból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők által felvett reálhozam.

Kikerülni az adósságcsapdából. Öt év múlva kikerülhetünk az adósságcsapdából, ha a kormány végigviszi gazdasági elképzeléseit – nyilatkozta lapunknak Pősze Lajos, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke. A Jobbik képviselője a mai parlamenti ülésen hozzászól a nyugdíjreform, az Adósságcsökkentő Alap és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényjavaslatok tárgyában. Pősze szerint a magánnyugdíjpénztárak soha sem működtek igazán magánnyugdíjpénztárakként, hiszen így vagy úgy, de mindig élvezték az állam támogatását. Számításai szerint öt éven belül Magyarország kikerülhet az adósságcsapdából. Mint mondta: – A nyugdíjreform jelenlegi koncepciója alapján mintegy 1500 milliárd forinttal csökken majd a bruttó államadósság, ami önmagában is további 200 milliárd megtakarítást eredményez, hiszen a finanszírozási költségek is csökkennek. A képviselő szerint mindez mintegy 120 milliárd forint éves kamatcsökkentést jelent, ami nyolc év alatt 2000 milliárd forint megtakarítást hoz magával. Pősze pénteken az egészségügyben dolgozók azonnali béremeléséről szóló országgyűlési határozat kapcsán azt szorgalmazta, hogy az orvosok bérét mintegy 100 ezer, a többi egészségügyi dolgozóét pedig 45 ezer forinttal emeljék, ezzel megakadályozható lenne a magyar orvosok elvándorlása Magyarországról, vagy a magánszektorba vonulása. A pénzügyi forrásokról elmondta, létezik mintegy 250 milliárd forintos tartalék, amelynek része például a 40-50 milliárdos központi alap, a PPP-programok felülvizsgálatából származó 20-30 milliárd forint vagy akár a fejezeti tartalék, ami önmagában is 30-50 milliárd forintot tesz ki. (T. P.)

Még egy szót sem tárgyalt a parlament a nyugdíjrendszert újraformáló törvénytervezetről, máris változik az eredeti elképzelés: mégis kell adót kell fizetni a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok után. Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja a Hír TV-ben arról beszélt a hét végén, hogy a kormánynak eltökélt szándéka volt adó- és járulékmentessé tenni a pluszpénzeket, de ez igazságtalanság lenne a többi tőkejövedelem-tulajdonossal szemben. Aki ugyanis mondjuk részvényeken keres, annak a haszon után személyi jövedelemadót kell fizetnie. Minthogy a nyugdíjpénztári megtakarítás haszna is tőkejövedelem, így erre is vonatkoznia kell a közteher-fizetési kötelezettségnek – vagyis az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó hatálya alá kell esnie. Ha azonban az ügyfél úgy dönt, hogy a kötelező pénztárnál képződött hasznot nem veszi fel, hanem önkéntes nyugdíjszámlára utalja, akkor ezt adómentesen megteheti.

*

Ezzel összefüggésben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Népszabadságnak adott interjújában beszélt arról, hogy a kormány szeretné segíteni az öngondoskodást, tavasszal például napirendre kerülhet az önkéntes kasszákba adómentesen befizethető összeghatár emelése. A jövő év első felében áll majd ugyanis össze az a reformcsomag – mondta a tárcavezető –, ami megalapozza a ciklus második felére az államháztartás tartós egyensúlyát, a 4-6 százalék közötti növekedést, illetve a foglalkoztatás gyors növekedését is. A nyugdíjpénztári rendszer átalakítása a miniszter szerint elengedhetetlen, ugyanis ez a lépéssorozat teremti meg a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A nyugdíjkassza hiánya 900 milliárd forint. Ezt a rendszert nem lehet fenntartani. – Emelhetnénk adót, csökkenthetnénk a nyugdíjakat is, ám ezek egyikére sem vállalkozik a polgári kormány – fogalmazott Matolcsy György.
Selmeczi Gabriella a Hír TV-nek egyébként azt is mondta, hogy a költségvetési törvény vitájának a végén lehet pontosan megmondani, hogy ami az 530 milliárdon túl befolyik, pontosan mire lehet fordítani. Kiemelt cél, hogy az adósságszolgálatot csökkentsük – hangsúlyozta a nyugdíjvédelmi megbízott.
Az Országgyűlés ma kezdi meg a nyugellátás finanszírozásával összefüggő két törvényjavaslat általános vitáját, amely kedden is tart. A módosító indítványok beérkezte után szerdán a részletes vitára is sor kerülhet.
A Házban ma zárószavazás lesz az ügyvédi törvény módosításáról, és a kormánytisztviselők jogállását szabályozó törvény módosításáról is döntenek a képviselők. A jogszabály kiegészülhet azzal, hogy a jövőben olyan személy is kinevezető lesz külképviseleti vezetőnek, aki betöltötte a 70. életévét.
Döntés születhet a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény módosításáról is: a tervezet két hónapról egy hónapra csökkentené az adatfelvételi időszakot és elhagyná a vagyoni jellegű kérdéseket. A személyi döntések körében az Országgyűlés megválaszthatja a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság alelnökét, tisztségviselőit és tagjait. Végül Gyurcsány Ferenc választ kap azonnali kérdésére is, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett.