Az ügy pikantériája az az ellentmondás, hogy bár az országos kisebbségi önkormányzatokat társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt hátrányosan érinti a kisebbségi álönkormányzatok létrejötte, sok esetben ők maguk generálják az álképviselők megválasztását.
A kisebbségi álönkormányzatok társadalmi szempontból rendkívül veszélyesek a valódi kisebbségi önkormányzatokra, hiszen egyrészt a nemzetiségi kultúra értékteremtő mivoltát kérdőjelezhetik meg, másrészt elvonják a tényleges tevékenységükért kapott állami támogatásaikat. Az állam ugyanis – a törvényből eredően – köteles támogatni azokat a kisebbségi önkormányzatokat is, ahol nincs valódi nemzetiségi jelenlét és tényleges kisebbségi tevékenység. Ezzel pedig jelentős mértékben sérül a valódi nemzetiségi identitásőrzés és kultúra színvonala. Ezáltal az álönkormányzatok közvetve veszélyeztetik a nemzetiségek létét Magyarországon.
Mindezek alapján szükségszerű a törvényi szabályozás átgondolása. Arra a kérdésre, hogy szükséges-e a kisebbségi választójogi törvény, illetve az 1993-as nemzetiségi törvény módosítása, Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közölte: „Egy hosszú és egy rövid távú koncepciónk van a helyzet javítására. A hosszú távú terv lényege, hogy komplex módon kezeljük a kisebbségi joganyag módosítását. A módosított joganyag a miniszter úrnál van jóváhagyásra, ezt követően kezdődhet meg a nemzetiségi törvénynek az előkészítése. Az új nemzetiségi törvény megalkotása szoros kapcsolatban kell hogy álljon a most zajló alkotmányozási folyamattal, az alkotmányban rögzített kisebbségi jogokkal, illetve a kisebbségi önkormányzati választójogi törvénnyel. Ebben a komplex koncepcióban kívánjuk szabályozni azt, hogy kik és milyen módon vehetnek részt a kisebbségi önkormányzatok választásában. A rövid távú tervünk lényegi eleme pedig egy új finanszírozási rendelet elkészítése, ami megváltoztatná az arányokat a tekintetben, hogy a kisebbségi önkormányzatok kevesebb alaptámogatást kapnának, és a tényleges tevékenység finanszírozása kerülne reflektorfénybe. Ezzel is elejét vehetjük a választási visszaéléseknek.”
Még vizsgálják annak lehetőségét, hogy törvénymódosításra vagy új nemzetiségi törvényre van-e szükség. – Én a magam részéről a kódexjellegű szabályozás híve vagyok, ezért új nemzetiségi törvényben gondolkodom – jelentette ki Latorcai Csaba.
Fiktív tevékenység
A kisebbségi önkormányzati választások esetében lényegesen nagyobb különbségek vannak az egyes településeken elért részvételi arányok között, mint ami a helyi önkormányzati választásokon eddig megszokott volt. Egyes településeken kiugróan nagy volt a megjelent szavazók aránya. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Kállai Ernő a következőket állapítja meg jelentésében: „A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vágáshután például a kisebbségi választópolgárok 95,74 százaléka szavazott. Nagyhután pedig a 97,96 százaléka vett részt a szlovák önkormányzati szavazáson. A Somogy megyei Drávatamásiban a horvát önkormányzati választás 90 százalékos részvételi aránnyal zárult. Több Fejér megyei településen, így Száron és Vértesbogláron a német választópolgárok legalább 85 százaléka adta le a szavazatát. Meghaladta a 85 százalékos részvételt a Tolnai megyei Medinában és a Csongrád megyei Deszken a szerb, valamint a Fejér megyei Beloianniszban a görög önkormányzati választás is.”
További gyanús eseteket is említhetünk: Gyálon, valamint Budapest VI., X. és XX. kerületében például mindössze öt szavazó választotta meg a bolgár önkormányzatot. Szintén öt szavazópolgár vett részt a II. kerületi szerb, valamint az esztergomi és a törökszentmiklósi ruszin önkormányzat megalakításában. A VIII. kerületi ukrán önkormányzatot négy választópolgár választotta meg. Érdekesség az is, hogy miközben a szerbek és a horvátok által hagyományosan lakott megyékben a részvétel meghaladta – de legalábbis megközelítette – az átlagot, addig Miskolcon hét, illetve öt szavazó választotta meg a nemzetiségi önkormányzatokat.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan megyékben is meg tudták választani önkormányzataikat, ahol eddig nem rendelkeztek egyetlen testülettel sem. Így most először hoztak létre bolgár önkormányzatot Bács-Kiskun megyében, görög önkormányzatot Jász-Nagykun-Szolnok megyében, horvát önkormányzatot Tolna megyében, örmény önkormányzatot Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyében, román önkormányzatot Baranya, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ruszin önkormányzatot Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, szerb önkormányzatot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A népszámlálás adatai alapján a megalakult kisebbségi önkormányzatok 8,6 százaléka esetében kérdéses, hogy a településen ténylegesen élnek-e az adott nemzetiségi közösséghez tartozók. 2010-ben 272 kisebbségi önkormányzattal több eredményes választást tartottak, mint négy évvel korábban, ami 13,3 százalékos növekedést jelent.
Problémák a névjegyzékkel
A 2010. évi választásokon összeállított legalább 30 fős kisebbségi választói jegyzékek közül 215 esetében kérdéses, hogy azt valóban az érintett közösség tagjai hozták-e létre. A népszámlálás adatai szerint ugyanis e településeken az érintett kisebbséghez tartozók létszáma nem haladja meg a három főt. E választói jegyzékek közül 116-ot olyan településen állítottak össze, ahol négy évvel korábban nem tudott megalakulni a kisebbségi önkormányzat. A kisebbségi választói jegyzék összeállítása során jelentkező legsúlyosabb probléma az, hogy a kisebbségi közösségeknek semmilyen számadatuk nincs a nyilvántartásban szereplő választópolgáraikról. Ennek következménye, hogy számos településen visszaélések történtek a kisebbségi választói jegyzék összeállításakor. Azt pedig megbecsülni sem lehet, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe vett 228 038 főből hányan tartoznak ténylegesen a Magyarországon élő 13 nemzeti vagy etnikai kisebbséghez.
2011. január 9.
Az Országos Választási Bizottság január 9-re tűzte ki a területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokat, amely közvetett választás lesz, elektorok. – A jelenlegi szabályozást nem tartom jónak, hiszen a nemzetiségek négyévente májustól januárig állandó kampányban élnek. Ezért az lenne célravezetőbb, ha a helyi, területi és az országos kisebbségi önkormányzatokat egy napon, közvetlenül választanák, amely olcsóbb, egyszerűbb és demokratikusabb. Reméljük, hogy 2014-ben már az új rendszer fog működni – mondta Latorcai.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter szombati akciója egy óbaloldali tüntetés volt régi arcokkal és a régi szöveggel
