Sakkjátszma az AIDS ellen

Azt hihetnénk, hogy manapság, amikor a tudomány szinte csodákra képes, a milliókat sújtó járványokkal könynyen megbirkózunk. Sajnos nem így van. A HIV-fertőzés után kialakuló AIDS, a szerzett immunhiányos állapot miatti betegség a Földön a nyolcvanas évektől napjainkig 30 millió áldozatot szedett. A legfrissebb nemzetközi statisztikák 35-40 millió fertőzött emberről számolnak be. Felgyorsult és ellentmondásoktól, szélsőségektől terhes korunk „kórképe” ez is.

Költségek. Magyarországon a vérbiztonságra, azaz arra, hogy fertőzött vér ne kerülhessen a kórházakba, 2004 és 2008 között 340 millió forintot fordítottunk. A HIV-vírus kimutatására 2004-ben 91,15 millió, 2005-ben 94,77 millió forint jutott, a következő két esztendőben azonban már csaknem a felére csökkent az összeg. 2006-ban 57 millió, 2007-ben pedig 53,3 millió forint volt. Az említett időszakban összesen mintegy 20 millió forint jutott a megelőzésre és felvilágosításra, beleértve az orvosok díjazását, a Sziget Fesztivált, a civil szervezetek támogatását. Az egészségügy költségvetéséből évente egymilliárd forintba kerül a fertőzöttek és a betegek ellátása. Másfél évtizede egy AIDS stádiumában lévő beteg számára biztos volt a vég. Ma a fertőzöttség korai felismerésével és az úgynevezett HAART-terápiával a szervezetben le lehet lassítani a HIV-vírus szaporodását, ami akár évtizedekkel is meg tudja hoszszabbítani az életet.

Az AIDS miatti betegségek kezelésében az orvostudomány hatalmasat lépett előre, s az időben jelentkező betegnél komplex kezelésekkel évtizedekkel kitolódhat a végső stádium. Nem szólva arról, hogy mint a szakemberek állítják, kis erőfeszítéssel, gondossággal megóvhatjuk magunkat a megpróbáltatásoktól.
Magyarországon 2001-ben 1115 HIV- pozitív beteg volt. Idén, az év közepéig 1877 diagnosztizált HIV-fertőzött személyt regisztráltak. Közülük mintegy 1300-an élnek hazánkban. Az új fertőzöttek kilencven százaléka homoszexuális férfi.
A Fővárosi Önkormányzat Szent István és Szent László Kórház Rendelőintézetében a HIV/AIDS felismerésére és terápiájára szakosodott kutatók és orvosok váltig állítják, a kór terjedését kellő egészségügyi és higiénés ismerettel, óvatossággal mérsékelni lehet. Ezért is vállalják, hogy napi, ugyancsak megterhelő munkájukon felül átadják más kollégáknak e téren szerzett tudásukat, tapasztalataikat. Felvilágosító előadásokat tartanak, vagy olyan fiatalok csoportjait keresik fel, akik szexuális szokásaik, életmódjuk miatt sebezhetőbbek az átlagnál.
A hőskor
Nem véletlen az erős szakmai és kollegiális összetartás, a műhelymunka, hisz 1986-ban itt fogadták az első HIV-fertőzött betegeket.
Az ismert belgyógyász, infektológus, Bánhegyi Dénes jól emlékszik a „hőskorra”. Egy kisfiú, majd egy szívműtéten átesett férfi került az újonnan létrehozott részlegükre. Mindketten vérátömlesztés útján fertőződtek meg. A kollégák tanácstalanok voltak, hiszen teljesen új jelenséggel álltak szemben, csak a szakirodalmat ismerték. Nem tudhatták azt sem, hogy rájuk nézve milyen veszélyekkel járhat a betegekkel való fizikai érintkezés. Végül Bánhegyi doktor vállalta az első ilyen páciens kezelését. Csoportjával kidolgozta a speciális ellátás lépéseit, s annak módját is, hogy a betegek ellátása közben mikor, milyen védőfelszerelést használjanak. A hazai egészségügy szűkös lehetőségei között is arra törekedtek, hogy a HIV/AIDS betegek ellátása nemzetközi színvonalon történjen. Igaz, ehhez nemcsak elkötelezettnek kellett lenni, hanem leleményesnek is. Jelen lenni a nemzetközi konferenciákon, kapcsolatokat teremteni élvonalbeli kutatólaboratóriumokkal, naponta tájékozódni a világban zajló járványügyi eseményekről, a demográfiai folyamatokról, az előrejelzésekről.
A közelmúltban kapcsolódtak be a NEAT (Network of European AIDS Treatment) hálózatba, amelynek központja Rómában van, és ígéretes együttműködés elé néznek. A NEAT európai uniós pénzből alakult, és oktatásra, kutatásra specializálódott. Élve a szervezet általi támogatás lehetőségeivel 2010 tavaszán a Szent László-kórház Budapesten a HIV/AIDS témakörében háromnapos továbbképzési programot dolgozott ki kárpátaljai magyar orvosok részére. Az előadásoknak olyan sikerük volt, hogy az ottani keresztény orvosok szervezete azt kérte, folytassák az előadásokat Kárpátalján, s bővítsék a kört az ukrán anyanyelvű kollégákkal. Erről az eseményről így számol be Bánhegyi Dénes:
– Csaknem száz háziorvos, gyermekorvos, bőrgyógyász szakorvos és laboráns érkezett az Ungváron tartott rendezvényre. Sok kérdést kaptunk az előadások után. Őszintén szólva, kissé irigy voltam, amikor az újonnan épült, kiválóan felszerelt AIDS-központot megmutatták Ungváron. Kárpátalján 100 ezer lakosból tizenketten HIV-fertőzöttek, kétharmaduk nő, és magas az újszülöttek aránya is. Az AIDS-központban jelenleg 21 járó beteget kezelnek az állapotuknak megfelelő módon. Mint az orvosok beszámoltak róla, ellátásuk az általános egészségügyi rendszeren belül történik, előítéleteket nem tapasztaltak. Kárpátalja Ukrajnán belül egyébként mérsékelten fertőzött területnek számít.
– Már évekkel ezelőtt prognosztizálták, hogy Ukrajnában ugrásszerűen nőni fog a fertőzöttek száma, ami a közelségüket illetően nekünk is gondot okozhat. Mi a valós helyzet most? – kérdezem.
– Nem túl biztató a kép. Az összlakosság 1,1 százaléka HIV-fertőzött, ez pedig 172 ezer embert jelent. Közülük 128 ezer az intravénás kábítószer-használó. Jelentős a heteroszexuális terjedés, továbbá a fertőzött újszülöttek száma. Jelenleg csak 15871 személy részesül orvosi ellátásban. Úgy tervezik, hogy öt év múlva ezt 125 ezer betegre terjeszthetik ki.
Érthető tehát, hogy Osvald Ákos, Ujhelyi Eszter, Bánhegyi Dénes, Szlávik János, Kardics Kinga és Korchma Enikő előadásait nagy érdeklődés kísérte.
Tévhitek és veszélyforrások
A járványtan, a diagnosztika, a HIV-fertőzés és annak lefolyása, az AIDS és a terhesség, a veleszületett HIV-fertőzöttek, köztük csecsemők ellátása, a fertőzéssel összefüggő szájüregi elváltozások – olyan jelenségek, amelyekkel ma már naponta találkoznak a rendelőintézetekben és a kórházakban.
Hogy milyen alattomos vírusról van szó, mutatja, hogy miután megtelepedett az emberi szervezetben, egy-másfél hét után ugyan érzékelhető némi fizikai rendellenesség, ám utána hosszú, tünetmentes időszak következik. Ez akár háromtól nyolc évig is tarthat. Ezt követően, két-három év alatt következik be a súlyos immunhiányos állapot, az AIDS-szakasz, a vég előtti periódus. Sajnálatos, hogy többnyire ekkor, a késői szakaszban „ijednek meg” és kérnek segítséget – tapasztalják a szakemberek. Az európai statisztikák arra is rámutatnak, hogy a HIV-fertőzöttek nyolcvan százalékának esztendőkig fogalma sincs állapotáról. Éppen ezért fontos minél többet tudni a vírus tulajdonságairól, terjedésének módozatairól és arról, hogyan védekezhetünk ellene. Igaz, számos tévhit kering arról is, hogy mi fertőz és mi nem.
– Nagyon sok fiatalnak segíthet, ha a tudományosan megalapozott, tényszerű információkat érthetően fogalmazzuk meg – állítja Ujhelyi Eszter, a Szent László-kórház Molekuláris Biológiai Laboratóriumának vezetője.
A tévhitek közé tartozik például, hogy a fertőzött egyénnel való napi kontaktus a HIV-vírus átviteléhez vezet. Nem terjed könny, nyál, légúti váladék, széklet, izzadság és szúnyogcsípés útján sem. A kutatók egyetlen olyan rovart sem találtak eddig, amelyben a HIV-vírus képes lett volna szaporodni. Ezek lennének a biztató információk. A valódi veszélyforrások pedig: a védekezés nélküli szexuális kapcsolat, az ellenőrizetlen vérkészítmények, az intravénás kábítószer-használat. Hangsúlyozni kell, hogy a HIV-fertőzött anya átörökítheti magzatára a betegséget. Az idevágó adatok döbbenetesek. A WHO becslése szerint 2008-ban 430 ezer 15 év alatti gyermek kapott HIV-fertőzést, amelynek következményeként közülük 280 ezren haltak meg. Ők a terhesség, a szülés vagy azutáni időszakban fertőződtek meg édesanyjuktól. A ma ismert prevenciós módszerekkel ezt a végkifejletet meg lehetett volna előzni – állítják az orvosok.
A korai felismerés és a szűrővizsgálat jelentőségét így érzékelteti Ujhelyi Eszter:
– A vírust ugyan nem lehet kiirtani a szervezetből, de már léteznek olyan hatékony gyógyszeres kezelések, amelyek fékezik a szaporodását. Az elmúlt huszonöt év alatt a speciális diagnosztikai eljárások nagyot fejlődtek. A szűrés módja egyszerű: az ujjbegy vérmintájából, de már a nyálból is kimutatható a vírus jelenléte. Sorsdöntő lehet, hogy ez már a fertőzöttség korai szakaszában megtörténjen.
Felvilágosítás fiataloknak
Ujhelyi Eszter évek óta résztvevője azoknak a nemzetközi, civil fórumoknak is, amelyek a szakmai kérdéseken túl a felvilágosítást helyezik tevékenységük középpontjába. Itthon is keresi ezeket a kapcsolatokat, lehetőségeket.
– Évek óta ott vagyunk a Sziget Fesztiválon. A sátrunkban elvégzett HIV-gyorsteszt iránt meglehetősen nagy az érdeklődés. Fárasztó néha a „roham”, s a kollégáimmal mindig megfogadjuk, ez volt az utolsó alkalom, hogy vállaljuk. De persze mindig újrakezdjük. Tavaly és tavalyelőtt AIDS-ellenes gyógyszereket gyártó cégek és az Országos Egészségfejlesztő Intézet támogatásával tartottunk szűréssel egybekötött előadásokat. Ezeken a helyszíneken egészségügyi csomagokat és óvszert osztottunk. Hívnak a Csili Művelődési Központba, a Ferencvárosba, ifjúsági nevelőotthonokba és melegklubokba. November végén az Erzsébet téri Gödörben volt a rendezvényünk – tájékoztat Ujhelyi Eszter.
– Mindez persze a napi nyolc-tíz órás munka után történik, sokszor nem is olyan barátságos a fogadtatás. Van értelme? – vetem fel.
– A mai fiatalok nagyon öntudatosnak látszanak, ám érzelmileg rendkívül sérülékenyek. Ha humorral és megértéssel közeledünk hozzájuk, s le tudjuk fejteni róluk a „kérget”, kiderül, hogy szorongó, aggódó, tanácstalan gyermekek. Az interneten ellentmondásokkal teli információt kapnak. A tényeken túl a konkrét emberi történetek hatnak rájuk. A lányok, de a fiúk is a leginkább arra reagálnak érzékenyen, hogy a felelőtlen szexszel azt is kockáztatják, hogy nem lehet utódjuk. Nagy az igényük az őszinte, de nem riogató párbeszédre. A legszebb mindig az, amikor az előadás után odajönnek hozzám, és csak kérdeznek, kérdeznek, be nem áll a szájuk.

HIV-vírus Európában, 2010-es felmérés. Noha évek óta egyre nagyobb összegeket fordítanak a betegek kezelésére, az elhalálozások száma emelkedik. Oka, hogy a HIV-fertőzöttek kiszűrésére csak a késői stádiumban kerül sor. Olaszországban a szűrésre jelentkező s diagnosztizált új betegeknek hatvannégy százaléka tartozik az úgynevezett késői (szaknyelven laté présenter) szakaszba, míg Franciaországban ez negyvenegy százalék. A későn jelentkezők orvosi ellátása jelentősen megterheli az adott államok egészségügyi költségvetését. A börtönbüntetésüket töltő intravénás drogfogyasztók a HIV-fertőzöttségük miatt is külön rizikócsoportot jelentenek. Európa börtöneinek jelentős részében teljesen természetes, hogy az ártalmak csökkentésére tűcsereprogramok működnek. Az intézményeken belül drogmentes részlegek is vannak azok számára, akik szeretnének megszabadulni szenvedélyüktől. Spanyolországban évente mintegy 1400-1500 új HIV-fertőzött van. Több országban folyamatos a fertőzöttség emelkedése a homoszexuálisok között. Romániában 15 ezer az olyan HIV-fertőzött gyermek, aki árvaházakban, embertelen körülmények között tengődik. Oroszország 139,4 millió lakosából 900000 ezer lehet HIV-pozitív. Az orvosilag nyilvántartottak száma: 550000. Az újonnan fertőzöttek 62 százaléka intravénás drogfüggő, életkorukat tekintve többnyire húsz és negyven év közöttiek.