Európa legrosszabbul teljesítő jegybankárja Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Global Finance nevű New York-i lap pontozása alapján. Az idén ősszel készített összesítés indoklásában az áll, hogy a budapesti jegybankelnökből hiányoznak egy központi bank sikeres vezetéséhez szükséges tulajdonságok. Az amerikai gazdasági újság arra is kitér, hogy a nemrég hivatalba lépett magyar kormány 75 százalékkal csökkentette Simor fizetését, bűnügyi nyomozás indult a befektetési múltjával kapcsolatban, illetve az ország új vezetői több alkalommal is kifogásolták a kamatpolitikáját.
*
Ez utóbbi kritikának van is némi alapja – olvasható a jellemzésben –, ugyanis az MNB régiós összehasonlításban meglehetősen magasan, 5,25 százalékon tartja az alapkamatot, a kulcson nem változtatott április óta. (Hétfőn lesz újabb kamatdöntő ülés, az elemzők véleménye a kamatemelés és kamattartás között váltakozik.) A lap a kamatcsökkentés folytatásának elmaradását azzal hozza összefüggésbe, hogy épp a nyár elejétől változott a politikai összetétel a magyar parlamentben. Simort tavaly még másodosztályú jegybankárnak minősítették ezen a listán, akkor még az idei C osztályzattal szemben a B kategóriában szerepelt. Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon milyen alapon választotta nemrég az év legjobb jegybankelnökének a régióban Simor Andrást a Euromoney című brit lap.
Európai viszonylatban a legjobb jegybankár a Global Finance szerint 2010-ben Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) vezére és Durmus Yilmaz, a törökországi jegybank vezetője volt az amerikai szempontok alapján. Trichet tavaly is A minősítést kapott, miközben török kollégája egyet lépett előre a rangsorban. Az EKB vezetője soha nem volt könynyű helyzetben, ugyanis egy meglehetősen kiterjedt és változatos piachoz kell igazítania kamatpolitikáját, az utóbbi időben azonban kifejezetten nehéz idők jártak az eurózónára – olvasható a Trichet-ről szóló fejezetben. A lap szerint jó döntésnek bizonyult az, hogy a központi bank nem változtatott az egy százalékon álló kamaton. A frankfurti szakember erénye továbbá, hogy az eurózóna egyes országaiban kipattant krízis ellenére – amikor sokan az euró jövőjét megkérdőjelezték – nyugodt kiállásával csitította a kedélyeket. Durmus Yilmaz azért került a pódium legfelső fokára, mert professzionális vezetésével megteremtette a monetáris stabilitást egy olyan országban, amely korábban a legsérülékenyebbek közé tartozott. A török jegybanknak nagy szerepe volt a gazdaság és a pénzügyi rendszer rugalmasságának megteremtésében.
Világviszonylatban ugyanakkor nem a magyar jegybankelnöké a citromdíj. Argentína jegybankvezetőjének egy fokkal rosszabb a minősítése. Mercedes Marcó del Pont azért kapott D osztályzatot, mert a lejáró kötvények kifizetésére átadta a központi pénzintézet tartalékainak egy részét az államelnök kérésére, miközben elődje elutasította ennek a végrehajtását. A Yale-en végzett Marcó del Pontról a Global Finance úgy vélekedett, hogy piacellenes mentalitást képvisel, aki az erőteljes állami beavatkozás híve gazdasági kérdésekben. Első osztályú minősítést kapott több Európán kívüli jegybankelnök is két egymás utáni évben: idén és tavaly Ausztrália, Malajzia, Tajvan és Izrael központi pénzintézetének az igazgatója teljesített maximálisan.
Kétezermilliárd kellene. Európára egy sor csődeljárás vár az elkövetkező öt évben. E folyamat megelőzéséhez 2000 milliárd euróra lesz szükség, az összeg felét pedig azonnal elő kell teremteni – állapították meg a Citigroup szakértői. A piacok nem hisznek abban, hogy Portugáliának, Spanyolországnak, Olaszországnak, Írországnak veszteség nélkül sikerül kilábalni a válságból. Szigorú költségvetési politikára volna szükség, azonban a kormányoknál nincs meg erre az elegendő politikai akarat – vélik a Royal Bank of Scotland közgazdászai.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
