Sólyom László: Ne kövessük a kazah példát!

Létfontosságú, hogy az alkotmány preambulumában megfogalmazott értékek a normatív rendelkezésekben visszatükröződjenek – jelentette ki Sólyom László volt köztársasági elnök az Alkotmányozás Magyarországon és máshol – Politikatudományi és közjogi megközelítések című tegnapi konferencián.

Sólyom szerint az alkotmány jelenlegi tervezete mögött az 1848 óta élő hagyomány elnémíthatatlan ereje áll. Méltatta a család és a házasság intézményének, valamint a keresztény értékek és a magyar nemzet egységének beépítését az új alkotmány tervezetébe. Élesen bírálta viszont a koncepciónak az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását, valamint az alapvető jogok korlátozását érintő részeit. „Nem szabad átvennünk a kazahsztáni példát, ahol az alkotmánybíróságot az előzetes normakontrollt végző bíróság szintjére degradálták” – mondta. Szerinte az alkotmánybíráskodás leépítésének egyik eszköze az, hogy elveszik a taláros testülettől az alkotmányellenes törvények megsemmisítésének a jogát. Sólyom az Alkotmánybíróság rendszerváltás utáni működését hasznosnak ítélte. – Arról viszont lehet vitát folytatni, vajon az Alkotmánybíróság ellátta-e az utólagos normakontroll feladatát? – jelentette ki a volt köztársasági elnök.
Kritikával illette a koncepciónak az alapvető jogokat korlátozó téziseit is. Mint mondta: ezek korlátozása akkor engedhető meg az alkotmányban, ha az kényszerítő okból és arányosan történik. Sólyom szerint ma semmi akadálya nincs annak, hogy az alapjogokat és az intézményes garanciákat belefoglalhassák az alkotmányba. Tekintettel arra, hogy bizonyos korrekciókra és az alkotmány módosítására időről időre szükség van – mondta –, lehetetlenné teszi az alaptörvény módosítását az az elképzelés, hogy az alkotmányt csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja.
Az alkotmány szerkezetére utalva fontosnak tartotta az alaptörvény méltó elhelyezését a magyar jogrendszerben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sarkalatos – a kétharmados – törvények semmivel sem felsőbbrendűbbek a hagyományos törvényeknél. – A kétharmados törvények egyenrangúak a többi törvénnyel, csupán elfogadási eljárásuk között van különbség – állapította meg. Szerinte a magyar alkotmánynak a közös európai hagyományokból kell kiindulnia.
– Az, hogy a parlament kétkamarás legyen-e, illetve átalakuljon-e a konstruktív bizalmatlanság intézménye, valamint hogy a köztársasági elnök feloszlathassa-e a parlamentet vagy sem, ezek nem elvi kérdések – tette hozzá. Sólyom László szerint – aki saját bevallása szerint kritikai észrevételeit már az alkotmány parlamenti vitája számára fogalmazta meg – az alaptörvény jelenlegi koncepciója, bár nem konzervatív fordulatot jelent, megőrzi ideológiamentességét.

A Szent Korona szerepe. A Schmitt Pál államfő elnökölte Szent Korona Testület tegnapi ülésén egyhangúlag megfontolásra javasolta az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak, hogy a Szent Korona szerepeljen a készülő alkotmányban – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján.