Tárcát vált a nemzeti eszközkezelő

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozik majd a bajba jutott devizahiteleseket mentő Nemzeti Eszközkezelő Társaság. A kormány ugyan késlekedik, de nem tett le a szervezet létrehozásáról. A koncepció egyes részletei még nem véglegesek, de az szinte biztos, hogy az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk az adósmentésben.

Nem tett le a kormány a bajba jutott adósok megsegítését célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról – közölte tegnap lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium. Információink szerint a koncepció már elkészült, jelenleg a szakértői egyeztetések folynak, az viszont még nem körvonalazódott, hogy milyen mértékben veszik majd ki a részüket az önkormányzatok az adósok után maradó lakások megvásárlásából és bérbeadásából. A Napi Gazdaság értesülései szerint az ingatlanok megvásárlása az eredeti elképzelések szerint az önkormányzatokra anyagi terhet is rótt volna, ezért a tervezet nem örvendett túl nagy népszerűségnek a helyhatóságok vezetői körében. Az eszközkezelő lapunk információi szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik majd.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által nemrégiben ismertetett koncepció három lépésben kezelné a lakáshitelesek problémáit. Először a bankok mentőprogramjaiban kell részt venniük a fizetésképtelenné vált adósoknak. Amennyiben a pénzintézet programja nem segít, mert a hitelt felvevő a csökkentett terheket sem bírja, akkor bekerül a nemzeti eszközkezelő nyilvántartásába, ahol a kormány állami garanciát vállal arra a tartozásrészre, amit az adós nem tud kifizetni. Aki ezek után sem képes rendezni a tartozását, szociális alapon bérlakást igényelhet. A korábbi híresztelésekkel ellentétben ez nem azt jelenti, hogy mindenki a saját lakását bérelheti tovább, az ingatlanokat a bérlők igényeinek és lehetőségeinek megfelelően osztják majd ki.
Az, hogy hány családnak lesz szüksége az eszközkezelő segítségére, egyelőre rejtély. A jelenlegi várakozások szerint a bedőlési hullám valamikor 2011-ben tetőzik majd, így az év második feléig nemigen lehet javulásra számítani. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legutóbbi jelentése szerint a késve fizetett céges és lakossági hitelek darabszámát vizsgálva kiderül, hogy az összes hitelszerződés 38,8 százalékát törlesztették késve az adósok, a kölcsönök 23,2 százaléka pedig 90 napon túli elmaradásban volt június végén. Ez utóbbi kategória azért igazán fontos, mert a tapasztalatok szerint a három hónapnál nagyobb késésbe eső adósok közül csak nagyon kevesen tudják összeszedni magukat, ők szinte kivétel nélkül belebuknak a kölcsön törlesztésébe. Ráadásul a lakossági hitelállományon belül az átlagosnál gyorsabban romlott a jelzáloghitelek minősége: az összes ebbe a kategóriába tartozó szerződés 23 százaléka volt késedelmes, 8,2 százaléknak, vagyis 105 ezer kölcsönnek pedig 90 napon túli elmaradása volt. A bankok által átstrukturált hitelek esetében sem sokkal jobb a helyzet, az adósok jelentős része a meghosszabbított futamidejű, mérsékelt törlesztőrészletű kölcsönökkel sem bírt.