Július 1-jétől az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény összege a másfélszeresére emelkedik, egy gyermek esetén százezer forintra, két eltartott esetén kétszázezer forintra, három és minden további eltartott esetén 330 ezer forintra nő. Szetei Ágnes adószakértő a legszélesebb körű és legpozitívabb hatású változásnak ezt nevezi, mivel a gyakorlatban a munkavállalók nettó bérének növekedését jelenti, anélkül, hogy a munkáltatói terhek emelkednének, ezáltal enyhítheti a cégekre nehezedő béremelési nyomást.
Egy bértárgyalás során a munkáltató rámutathat a jogszabályi változásból eredő automatikus jövedelemnövekedésre, ami a munkaerőpiaci versenyben is egy fontos érv lehet
– véli az adószakértő, aki szerint az a vállalkozás, amely aktívan segíti dolgozóit a kedvezmények maximális kihasználásában, növelheti a munkavállalói elégedettséget és a cég iránti lojalitást.
A családtámogatási intézkedések másik jelentős eleme, hogy júliustól teljes egészében személyi jövedelemadó-mentessé válik a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj. A gyed után mindössze 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, amiből a családi járulékkedvezmény továbbra is érvényesíthető, így az ellátások nettó összege jelentősen megnő.
Ezzel párhuzamosan bevezették a csed extrát is, amely lehetővé teszi, hogy az édesanya a gyermek három hónapos korát követően visszatérjen dolgozni, miközben a csed összegének 70 százalékát továbbra is megkapja.
Az adótanácsadó szerint ezek az adóváltozások komoly lehetőséget teremtenek a kkv-k számára a szakképzett munkaerő megtartására és a munkaerőhiány enyhítésére. „A csed melletti munkavégzés lehetősége arra ösztönözheti a kismamákat, hogy hamarabb visszatérjenek a munka világába, akár rugalmas, részmunkaidős formában. Azok a kkv-k, amelyek proaktívan kínálnak ilyen lehetőségeket, versenyelőnybe kerülhetnek a szakképzett anyák visszacsábításában” – véli az adótanácsadó.
A legszigorúbb, legtöbb adminisztrációs teendővel járó változás a rugalmas foglalkoztatás egyik legnépszerűbb formáját, az egyszerűsített foglalkoztatást érinti: július 1-jétől az idény- és alkalmi munkára vonatkozó éves 120 napos korlát már nem munkáltatónként, hanem munkavállalónként értendő. Ez azt jelenti, hogy egy személy egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napot dolgozhat efo keretében, függetlenül attól, hogy ezt egy vagy több cégnél teszi.
Jó tudni, hogy a szabály betartatása a munkáltató felelőssége, aki minden egyes bejelentés előtt kötelező lesz ellenőrizni, hogy a foglalkoztatni kívánt személy nem merítette-e már ki az éves keretét. Ehhez a NAV egy elektronikus lekérdezési felületet biztosít, ahol a munkavállaló nevének, adóazonosító jelének és taj-számának megadásával lehet tájékozódni – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Hozzáteszi: ha a NAV a bejelentéskor azt észleli, hogy a munkavállaló túllépné a keretet, a bejelentést visszautasítja.
Ez a változás jelentősen növeli az efo adminisztrációs terheit és komoly kockázatot hordoz, különösen a gyorsan reagálni kényszerülő ágazatokban mint mezőgazdaság vagy a vendéglátás. A szigorítás arra ösztönözheti a kkv-kat, hogy az efo helyett más, bár drágább, de adminisztratív szempontból kiszámíthatóbb foglalkoztatási formákat válasszanak – véli a Szetei Consulting ügyvezetője.
A munkáltató által fizetendő közteher mértéke egyébként már idén február 1-jétől megváltozott: a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 2200 forint, alkalmi munka esetén: 4400, filmipari statiszta esetén: 8700 forint napi összeg.
