Görögország és Ausztria – Magyarország nélkül – az év elején a Nyugat-Balkán integrációja kapcsán közös levelet írt az EU-nak. Magyarországnak stratégiai érdekei vannak ebben a térségben – különösen a horvát EU-csatlakozás esetében –, így kérdés, Athén a magyar soros elnökség idején hogyan képzeli az együttműködést Budapesttel.
– Görögország és Magyarország prioritásai közösek. Célunk az egész térség csatlakozása az EU-hoz, a Brüsszel által meghatározott követelmények alapján. Görögország ebből a célból vállalta egy új, 2014-es cselekvési program kidolgozását a 2003-as görög elnökség alatt elfogadott Thesszaloniki-program mintájára. Arra van szükség, hogy megújítsuk elkötelezettségünket mindazon országok felé, amelyek még nem csatlakoztak az unióhoz. A 2014-es évnek komoly jelentősége van: századik évfordulója lesz az első világháború kirobbanásának, amely innen, a Balkánról indult ki. Egy évszázaddal később a körnek ugyanott kell bezárulnia, ahonnan kiindult, mégpedig az európai integráció révén. 2014-ben ismét Görögország lesz az EU soros elnöke, és szeretnénk minden partnerünkkel együtt dolgozni egy Thesszaloniki II. csúcs összehívása érdekében.
– Macedónia – amelyet hivatalosan Volt Jugoszláv Macedón Köztársaságnak neveznek – uniós integrációjának kulcsa Görögország. Az előbb említett levélben Athén azt ígérte, idén lezárja Szkopjével a Macedónia névvel kapcsolatban fennálló vitáját. Születik-e megállapodás még 2010-ben? Szkopje mikor kezdheti meg EU- és NATO-integrációját?
– Készen állunk a rendezésre, akár azonnal. Jó lenne, ha a szomszédos ország vezetése ugyanilyen konstruktivitást tanúsítana. Ezt azonban eddig nem tapasztaltuk, ellenkezőleg, gyakran agresszív hangnemet ütöttek meg. Görögország ezekre nem reagált, sőt, még találkozókat is összehoztunk a miniszterelnökök között. Szerintünk az ilyen megbeszélések hasznosak az ENSZ-főtitkár különleges megbízottjának közvetítésével folyó tárgyalási folyamatra nézve. Mert a végső cél, hogy eljussunk egy kölcsönösen elfogadható elnevezéshez, majd tovább haladjunk a Volt Jugoszláv Macedón Köztársaság NATO- és EU-csatlakozása felé. És akkor mi leszünk azok, akik Szkopje mellett állnak majd az EU-hoz vezető úton, megadva minden lehetséges támogatást. Történelmileg Makedónia egy olyan térség, amely ma rajtuk kívül Albániához, Bulgáriához és – legnagyobbrészt – Görögországhoz tartozik. Szerintünk ennek a ténynek tükröződnie kell az elnevezésben is.
– Milyen mértékben befolyásolja az IMF Görögországot gazdasági döntésekben? Mekkora hányadot kellett feladni a gazdasági függetlenségükből?
– Nem kétséges, hogy amikor, úgy egy éve, átvettük az ország kormányzását, a vártnál is nehezebb költségvetési helyzetben találtuk magunkat. Mindazonáltal ezt a válságot lehetőségnek tekintettük, hogy mélyreható reformok segítségével továbblépjünk. Ezek szerepelnek a kabinet programjában, azaz nem ránk kényszerített döntésekről van szó. Természetesen a támogatási program kidolgozásában együttműködtünk, és együtt is működünk partnereinkkel, az EU-val és az IMF-fel. Valamit azonban világossá kell tenni: hitelt veszünk fel. Ez tehát nem ajándék, hanem hitel, amit az utolsó euróig visszafizetünk, kamatostul.
– Görögországnak komoly problémát jelent az illegális bevándorlás. Mit szólnak ahhoz, hogy Orbán Viktor közölte, a magyar elnökség támogatja azt, hogy az uniós tagállamok osszák el egymás között az illegális bevándorlás kezelése miatt felmerülő költségeket?
– Emiatt valóban komoly nyomás alatt állunk. Az EU külső határain észlelt illegális bevándorlók 90 százalékát nálunk fogják el. Vagyis nem kizárólag görög problémáról van szó, ez az EU problémája is. Éppen ezért az európai határőrizeti szerv égisze alatt a görög– török tengeri határvonalon zajlik a Poszeidón művelet. Ezzel párhuzamosan, az illegális bevándorlók számának drasztikus növekedése miatt, kérésünkre uniós szinten először létrejöttek a Gyors Reakciójú Határőrizeti Csoportok. Magyarország saját eszközeivel és szakembereivel vesz részt mindkét műveletben, és ezért köszönet jár nekik. A helyzetet súlyosbítja a menedéknyújtás érvényben lévő rendszere is. Eszerint a menedékkérelem elbírálásában az a tagállam illetékes, ahova a menedékkérő először belépett. Ez aránytalan terhet jelent az unió külső határain fekvő államoknak. Arra számítunk tehát, hogy a magyar EU-elnökség különös figyelmet szentel ennek a problémának.
– Mit tett a görög kormány annak érdekében, hogy kiderítse, kik felelősek az elmúlt évek gazdasági adatainak meghamisításáért?
– Első intézkedésként egy új, független statisztikai hatóságot hoztunk létre. Ez volt az első lépés, hogy visszaszerezhessük hitelességünket. Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy teljes mértékben meg tudjuk becsülni a görög gazdaság valós hiányát. Az átláthatóság szellemében ezért az összes görög költségvetési szerv valamennyi költsége és kötelezettsége felkerül a világhálóra. A miniszterek minden egyes, közkiadásokra vonatkozó döntése a világhálón lesz, így minden görög polgárnak módja lesz megtudni, mire költik a pénzét.
origo.hu
Mutatjuk, mikor tér vissza az viharos eső
