Ellenreakció követte Obama kísérleteit

R E F L E K T O R  2 0 1 0<br /><br />Félidőhöz érkezett Barack Obama első elnöksége, és az bizonyos, hogy az elkövetkező két évben súlyos csatákat kell vívnia, amenynyiben egy második ciklust is el akar nyerni a Fehér Házba. Noha januártól egy jelentősen megerősödött Republikánus Párttal szemben kénytelen harcolni a törvényhozásban, az év végén ügyes alkukkal még sikerült több kezdeményezését is átvinnie.

A 2010-es esztendő utolsó heteiben igaznak tűnt az a washingtoni paradoxon, miszerint az amerikai elnökök politikai túléléséhez nem feltétlenül csak saját pártjuk kongresszusi többsége járulhat hozzá. Bár a novemberben elsöprő fölénnyel megválasztott republikánus frakció csak január végén foglalja el helyét, az amerikai fővárosra már rátelepedett győzelmük hangulata, így annál nagyobb az a siker, amit az elnök tudott elérni a „béna kacsa” állapotában leledző törvényhozásban. Először saját Demokrata Pártja balszárnyával szemben az adókedvezmények meghosszabbításáról egyezett meg a republikánusokkal, aztán a homoszexualitás nyílt vállalását tiltó katonai szolgálati törvényt vonták vissza, majd elérte azt is, hogy néhány republikánus átállásával a szenátus ratifikálja az Oroszországgal kötött Új START-szerződést is a stratégiai nukleáris fegyverek további csökkentéséről. Barack Obamának sikerült az ellenzék növekvő felelősségére apellálnia, s ha ezt folytatni tudja, úgy képes lehet 2012-re megerősödve kampányolni republikánus kihívójával szemben, bárki legyen is az.
Az amerikai elnöknek szüksége is van pozitív fordulatra, hiszen óriási várakozással és reménnyel megelőzött tevékenysége az elmúlt két évben sem hozott áttörést, miközben népszerűségét minden korábbinál nagyobb mértékben elvesztette. Egészségügyi reformját helyi szinten egyre több támadás éri, sokak szerint hosszú távon fenntarthatatlan lesz, különösen akkor, ha a republikánusok új többségükkel betartják ígéretüket, hogy az „Obamacare-t” ellehetetlenítik.
Az egészségügy és a pénzügyi reguláció fokozásának szándéka a demokrata kormányzat részéről váltotta ki az év legfontosabb amerikai belpolitikai jelenségét, egyfajta forradalmat a jobboldalon a Teadélután mozgalom képében. Az önmagát civil mozgalomként szervező és feltüntető, érdekeit ugyanakkor a Republikánus Párton keresztül megvalósítani szándékozó társaság a hagyományos amerikai értékek visszatértét hirdeti, mint az individualizmus, a vállalkozás szabadsága, a minimális állami beavatkozás. Míg Obama a maga jó-rossz módján láthatóan arra törekszik, hogy normalizálja az Egyesült Államok működését, helyét a világ új viszonyai közepette (beleértve az évtizedek óta folyó túlfogyasztás lefaragását, az alternatív energiaforrások promócióját), addig a teadélutánosok a régi Amerika bűvöletében élnek, nem akarják elfogadni, hogy másként kellene élniük, sőt a romló helyzetet az alkotmány fundamentalista értelmezésétől eltérő politikák következményének tartják.