Bikák és tehenek

k ö n y v f e s z t i v á l

Kabdebó Lóránt
2011. 04. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jókai híres sorozata, a Csataképek a magyar szabadságharczból hősöket és nagyszerű eseményeket rajzol elénk akkor, amikor a hősök egy része már másfajta csatákba bonyolódik ebben a nehezen áttekinthető magyar történelemben. Ahogy 1848-ban végigszáguldott a szabadság szelleme Európa népein, a következő évtizedekben a parlamentáris kormányzáshoz kullancsként hozzáragadva ugyanúgy megjelenik a korrupció, mely a korábbi hősöket, valahai hazafiakat sárral fröcsköli, megváltoztatja körülöttük a nemzeti emlékezetet. Nemcsak Magyarországon, de végig az öreg kontinensen. Beleértve a parlamentarizmus bölcsőjét és mindenkori példaképét, Angliát is. Olyannyira, hogy a képlet bekéredzkedik még Madách történelmi áttekintésébe is: a Tragédia ókori athéni színében megidézi a valahai győztes hadvezért, akinek a jelenetben éppen a tömegharag korrupciót sújtó ítéletével kell szembesülnie. Miltiadész döbbenten kiált fel: „engem, árulónak, / Ki Marathonnál győztem?”. Ádám megdöbben, de a korabeli olvasó vajon miként vélekedhetett a drámai részletet olvasva?
Ha hihetünk Cieger András oknyomozó történészi munkájának, akkor az olvasó nem Ádám döbbenetét fogadja el, hanem saját kortársi tapasztalatainak birtokában bizony elítélheti még Miltiadészt is. És miért ne hinnék a könyvnek, amely napjainkbéli tapasztalataimnak előképét rajzolja meg: a parlamentarizmus és a korrupció megszületését a magyarországi előidőkből. Idéz felszólalásokat, szóváltásokat, vitriolos cikkeket, korabeli dokumentumfeltárásokat. Sajnos otthon érzem magamat könyve olvasása közben. Hiszen ugyanezt hallom az utóbbi évek során kedvenc tévéműsoraim öngyötrő nézése során.
Alkalom szüli a tolvajt – mondja a közmondás. A könyv pedig éppen ennek az alkalomnak a megszületési pillanatait rögzíti. Azt, amikor az alkalom ellenében megszűnik a hatalmi kontroll. Amikor az elkövetők éppen az erkölcsi normák lazításán fáradoznak birtokaik és a pártkassza gyarapítása céljából, az erkölcsre érzékeny közönség pedig a klienssé szelídült írók bizonytalankodása következtében nem is igazán tudja, most megértően megbocsátani vagy éppen felháborodni kellene. A demokrácia mögé bújva, majd rá hivatkozva egyként lehet megzavarni a kortársak ítélkezését. A kötet Kossuth Ferenc félelmét igazolja, aki minisztersége első napjától kezdve reggelente reszketve várta, mikor jelenik meg támadás ellene is a sajtóban.
A kiváló történész, Cieger András történetei élén néhány definíciót idéz a korrupció meghatározására. Én még egyet hozzátennék. Az éppen most háromszáz éves szatmári béke egyik létrehozója, Károlyi Sándor levelezésében olvashatjuk: „discretiónak” nevezi, amikor marhacsordákat, illetve szemérmetlenül pénzt is küldetnek valamely ügy intézőihez. És a válasz sem késik, egyik ügyben a döntéshozó imigyen nyugtázza a küldeményt: megérkeztek a szép tehenek, de még elférne melléjük egy bika is. Ebből a „discretióból” származik a mai szóhasználatban a diszkréció. És úgy hívják: nokiás doboz.
Az olvasmányos és igen tanulságos könyv számtalan történelmi botránnyal szolgál, a múltba visszatekintve, okos mérlegeléssel: a tényeket és eseményeket szigorúan dokumentálva. A végrehajtás mechanizmusát tárja fel, és szembesíti az elkövetők önmaguk megnyugtatására írt billegő egyensúlyozásával. „Midőn hazám javát s anyagi jólétét előmozdítani igyekeztem, a magamét is növeltem” – olvasom a könyv egyik főszereplőjének, Lónyay Menyhértnek elmélkedését. Akinek a szerző egyébként tudós monográfusa is. Az 1867-es kiegyezés pénzügyi alapjait elrendező zseniális pénzügyminiszter és többszörös milliomos, mikorra miniszterelnök lesz, már nem tud különbséget tenni a haza üdve és a családi vagyon érdeke között. „Billegő” erkölcsi érzéke alkalmatlanná teszi az ország irányítására. Végül elveszíti saját pártja bizalmát is. Így válhatott minden „rangos” korrupció előképévé és mintájává, bukásával figyelmeztetésévé. Annak a kormányzati korrupciónak az atyamesterévé, amelyikről Ady ekként nyilatkozott máig érvényesen: „nálunk a nagyon ritka leleplezések is voltaképpen még nagyobb panamákat lepleznek”.
(Cieger András: Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán. Napvilág Kiadó, Budapest, 2011. Ára: 3600 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.