Tovább dagadó tartozás

Hiába vettek fel kevesebb lakáshitelt az emberek, mint az előző években, a tartozásuk mégis tovább emelkedett a svájci frank erősödése miatt. A 818 ezer lakáshitel közül több mint százezer törlesztése már késésben van.

Tavaly tovább növekedett a lakossági ingatlanhitelek állománya, holott az emberek jóval kevesebb kölcsönt vettek fel, mint korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Tavaly év végén a lakáshitelek összege 4284 milliárd forint volt, ez a bruttó nemzeti össztermék (GDP) közel 16 százalékának felel meg. 2010 végén a kölcsönök 66 százaléka volt devizaalapú. A külföldi fizetőeszközben jegyzett hitelek állománya egyébként 2002 óta folyamatosan emelkedik.
A 2009. év végi adatokkal öszszehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint kilenc százalékkal, a devizaalapú kölcsönöké 14 százalékkal lett több. – Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével, inkább a forint és az euró, és főleg a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredményével, továbbá a fizetésképtelenné váló adósok halmozódó tartozásával magyarázható – áll a KSH tanulmányában. Az átlag alatti, a kétes és rossz minősítésű hitelek tavaly év végén hat százalékot tettek ki. A fennálló 818 és fél ezres hitelállományból 64 ezer követelésnél a törlesztési késedelem 31–60 napnál járt, 48 ezer esetében pedig a tartozás lejártának ideje a két hónapot, vagy az egy évet is meghaladta már.
Tavaly 41 és fél ezer lakáshitelt vettek fel a családok, ezek összege 209 milliárd forint volt. Vagyis egy átlagos kölcsön körülbelül ötmillió forintot tett ki. Az előző évhez képest az újonnan felvett hitelek számában 26 százalékos, összegében pedig 35 százalékos csökkenés következett be. A tavalyi év második fél évében közel 21 ezer lakáshitel-szerződést írtak alá a felek 98 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a hitelek számában az első fél évhez képest kétszázalékos, összegét tekintve 12 százalékos csökkenés következett be. Az új kölcsönök visszaesését a támogatott forinthitelek felvételének szigorításával magyarázzák a KSH elemzői. A 2010 második fél évében felvett új lakáscélú hitelek összegének öt százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év azonos időszakának 22 százalékos arányával.
A devizaalapú hitelezés visszaszorulása is folytatódott 2010 júniusa és decembere között: az ilyen típusú kölcsönök a hitelek számának 9 százalékát, összegének 4 százalékát tették ki, szemben a 2009 második fél évében mért 57, illetve 69 százalékkal. A devizaalapú hitelezés csökkenésének elsődleges oka az, hogy tavaly júniusban a kormány felfüggesztette ezek forgalmazását.