Hazánk szociális és gazdasági problémáit nem oldotta meg az első világháborút követő forradalom és ellenforradalom. Eközben a Nyugat nagy nemzedéke és a századfordulós irodalmi törekvések irányzatai után a húszas években megjelent egy olyan csoportosulás, amely esztétikai és tartalmi tekintetben is más irodalmi mintát követett. Ugyanakkora fejtörést okozott nekik a keleten létező szocializmus és a nyugati típusú kapitalizmus közötti harmadik út megtalálása, mint magyar viszonylatok között az urbánus liberálisok és a munkásmozgalom alkotta baloldal, valamint a jobboldali „neobarokk” társadalom meghaladása. A „harmadik nemzedék” korszakában a népi írók jelentették a második reformnemzedéket. A közös célokat és a táborrá szerveződés igényét azonban többször beárnyékolta a politika.
A népi írók mozgalmának szellemi előzményei közé tartozott Ady Endre lírája, Móricz Zsigmond prózája és Szabó Dezső politikai felfogása. Ady látnoki erővel megfogalmazott „magyar forradalma”, Móricz regényeinek realista ábrázolástechnikája, valamint Az elsodort falu faji szemléletű parasztromantikája adta a népi írók alapélményét – foglalja össze a kezdetek kezdetét N. Pál József irodalomtörténész (ELTE BTK). Majd hozzáteszi, hogy mindez az erős politikai szerepvállalás igényével ötvöződött, hiszen azt vallották, hogy ha nem is az irodalmi műben, de általa lehet, sőt a nemzet érdekében kell is politikai gondolatokat kifejezni. Ezenkívül – mondja Pap István történész (ÁBTL) – helyesen mérték fel, hogy 1918–20 után az addig meghatározó társadalmi elit elveszítette legitimációja egy részét, tehát új vezető réteg megjelenésére várt az ország. A húszas évek elején a népi kultúra hagyományának felfedezése és felélesztése, továbbá a gazdasági válság által nyomatékosított lesújtó szociális helyzet – az a bizonyos „hárommillió koldus” és a szegényparasztság megoldatlan gondja – oda vezetett, hogy az akkor készülődő új irodalmi nemzedék egyre inkább a falu társadalmi kérdései felé fordult. Megőrizte ugyan a szimbolizmust, de realisztikusan kezdte ábrázolni a nyomorúságot és az elszigeteltséget.
Táborának kialakulása 1928 és 1933 közé tehető. A fiatal reformértelmiséget tömörítő Bartha Miklós Társaság földreformot sürgető falukutató szekciója és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja körül sürgölődő agitátorok jelezték, hogy valami készülődik. Először a frakció Előőrs című lapja szolgáltatott fórumot a falukérdés iránt érdeklődőknek. Németh László már a húszas évek közepén regisztrálta, hogy formálódni kezd az új írónemzedék új hangja. Ekkor lépett az irodalmi közéletbe rajta kívül Erdélyi József, Illyés Gyula, Kodolányi János és Tamási Áron. A mozgalom nyitányaként 1931 telén Erdélyi József, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László és Szabó Lőrinc Debrecenben tartott előadást, majd 1932-ben megjelent Németh egyedül írott lapja, a Tanú, egy év múlva közölte a Nyugat Illyésnek a baranyai egykézésről szóló Pusztulás című szociográfiáját – rakja össze a részleteket a két kutató. A harmincas évek elején lépett fel a népi írók „második hulláma”: Darvas József, Sinka István és Veres Péter. A laza írócsoportból viszonylag egységes mozgalommá formáló tábor megszületését jelezte, hogy 1934 májusa és 1938 júniusa között működött a Válasz, amely a népi írók nemzedéki folyóirata volt. Móricz Zsigmond 1935 és 1942 között adta ki a szerkesztésében készülő Kelet Népét.
Az évtized során megjelenő számos társadalomrajz – a Puszták népe, Az Alföld parasztsága, A legnagyobb magyar falu, a Viharsarok, A tardi helyzet, a Néma forradalom – lesújtó képet rajzolt a vidék és általában a szegényparasztság helyzetéről. Erdei Ferenc, Darvas József, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, Szabó Zoltán falukutató írásai nagy visszhangot keltettek. Sokan belőlük tudták meg, hogy földínség, egykézés, éhezés, munkanélküliség, szektásodás, nyomor és elbutulás fenyegeti a falu legelesettebb rétegét. Noha a népi írók táborához tartozó tucatnyi tollforgató nem mindenben vallott azonos nézetet, összekötötte őket a parasztság irodalmi-politikai képviselete. A kormány hol számított a meglátásaikra, hol legszívesebben elhallgattatta volna őket. Zilahy Lajos 1935 tavaszán harangozta be az Új Szellemi Frontot, amely Gömbös és a népi írók között akart kapcsolatot teremteni, de végül nem lett belőle semmi. Annál több következménnyel járt némely írásuk, amelyekért izgatási perbe fogták a szerzőt – jelzi N. Pál József.
Első közös platformjuk, a Márciusi Front 1937-ben született meg, a szervezet makói kiáltványa földreformot és demokratikus szabadságjogokat követelt. Mindez a harmincas évek végén kiegészült egy új, a nép problémáira érzékeny középosztály, vegyes gazdaság és nemzeti demokrácia óhajával – részletezi a programot Pap István. Az egység azonban megbomlott 1938 végén, a Válasz szintén ekkor szűnt meg. A háború küszöbén a népi írók mozgalma három szárnyra oszlott: lett egy baloldali, egy jobboldali és egy harmadikutas irányzata. Míg Erdei Ferenc, Darvas József és Veres Péter 1939-től kezdve egyre erősebben képviselte a szocializmus és a munkásmozgalom törekvéseit, addig Erdélyi József antiszemita verseket írt, Sinka István szélsőjobboldali lapokban publikált, Sértő Kálmán pedig belépett a Nyilaskeresztes Pártba. A népiek harmadikutas szárnyához tartozott Féja Géza, Németh László és Kodolányi János. Ők a marxizmust és a kapitalizmust is meg kívánták haladni a nemzeti hagyományokra épülő demokráciával, amelyet gyakran „magyar radikalizmusnak” neveztek. Míg az 1939-ben alakult Nemzeti Parasztpárt a népiek agrárdemokratikus centrumát tömörítette, Illyés pedig 1941-től a Nyugat-utód Magyar Csillag szerkesztője lett, addig a negyvenes években Németh László saját elméleteibe, Kodolányi János pedig a mítoszok világába húzódott vissza. Előbbi a Kisebbségben, utóbbi a Zárt tárgyalás című művével kavart port maga körül.
Pap István szerint a népiek nem sorolhatók be egyértelműen egyik politikai oldalhoz sem, de nem is szükséges erre kísérletet tenni, hiszen önálló oldalként is definiálható számos, klasszikus jobb- és baloldali törekvést is felmutató mozgalmuk. N. Pál József pedig arra figyelmeztet, hogy az 1943-as szárszói találkozón már elkülönültek egymástól a népiek szárnyai, noha továbbra is ugyanolyan fontosnak tartották a magyar parasztság irodalmi és politikai képviseletét.
A két világháború közötti népi írói csoportról szól csütörtökön az Ősök tere. Az adás időpontja a Hír Tv-ben: csütörtök 22.30, szombat 15.30 és szerda 16.05.
origo.hu
Újra kellett éleszteni egy ötéves kisfiút, BMW tarolta le a család autóját Alsónémediben
