Cél a minőségi munkavégzés

A köztisztviselők elbocsátásának indokolásáról szóló javaslat tárgyalását kezdte meg tegnap az Országgyűlés. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a – tavaly hozott – rendelkezést, amely lehetővé tette a tisztviselők indokolás nélküli elbocsátását.

Folytatódik az aláírásgyűjtés. November vége óta 372 ezren szignálták az MSZP aláírásgyűjtő ívét – közölte tegnap Szanyi Tibor, hozzáfűzve: mivel öt kérdésükből négy változatlanul aktuális, folytatják az akciót, de már nem kampányszerűen. A szocialisták elnökségi tagja emlékeztetett: követeléseik között szerepelt, hogy a kormány adja vissza az emberek nyugdíjra félretett pénzét, hozzon intézkedéseket a devizahitelesek érdekében, térjen vissza az igazságos közteherviseléshez, fejezze be az indokolás nélküli elbocsátásokat, és állítsa helyre az Alkotmánybíróság (AB) eredeti hatáskörét. (MTI)

Visszakerült a képviselők asztalára a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. Az Alkotmánybíróság (Ab) ugyanis nemrégiben megsemmisítette azt a korábbi szabályozást, amely lehetővé tette a tisztviselők indokolás nélküli elbocsátását. A kormányoldal szerint a lehető legmagasabb szintű munkavégzés megkövetelése támasztja alá az indokolási kötelezettségről szóló javaslatot, s ezzel növelik az érintettek biztonságát. A kabinet által benyújtott tervezet szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, illetve nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni és bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű.
Az MSZP-s Lamperth Mónika a vitában azt hangsúlyozta, hogy a fenyegetettség érzését keltheti a javaslatban szereplő úgynevezett kormány-tisztviselői döntőbizottság létrehozása. A tisztviselők ugyanis, tette hozzá, nem fordulnak jó szívvel felmentésük miatt egy kormány által kinevezett tagokból álló testülethez. A Jobbik és az LMP szintén nem tartja megfelelőnek a benyújtott módosítást, de mindkét párt üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi rendelkezést.
Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva cáfolta, hogy tudtak volna az indokolás nélküli elbocsátás alkotmányellenességéről. Ezt azzal egészítette ki: a tavalyi kormányváltás után 850 kormánytisztviselőt bocsátottak el, míg 2006-ban a Gyurcsány-kormány 14 ezer embert távolított el a közszférából. A kormánytisztviselői döntőbizottságról azt mondta: klasszikus baloldali megoldás a közvetítői intézmények erősítése, de továbbra is lehetőség lesz arra, hogy az elbocsátások miatti jogvitákról munkaügyi bíróság döntsön. Megerősítette: a kormány életpályamodellt alkot a közszférában dolgozóknak.
A Ház megkezdte annak a javaslatnak a vitáját is, amely szerint nemcsak az orvos, hanem a szülésznő is igazolhatná a születés tényét. Ezzel egyszerűbbé válna az intézeten kívül született kicsik anyakönyvezése. Kereszténydemokrata képviselők egyébként kezdeményezték, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa az 555. évforduló tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává. A KDNP-s Simicskó István már korábban javasolta, hogy július 22-e legyen a hazaszeretet napja. A KDNP-s Michl József pedig azt indítványozza, hogy augusztus 15-e, Szűz Mária mennybemenetele napján legyen munkaszünet.