Évről évre eurómilliárdokkal károsítják meg a csalók az Európai Uniót. A károkozás pontos mértékét nehéz ugyan megállapítani, a szakértői becslések azt mutatják: hihetetlen összegről lehet szó. Az utóbbi idők tapasztalatairól a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatóját kérdeztük. Farkas Ákos elsőként a hivatalos statisztikát ismertette. Eszerint az EU költségvetésének nagyjából öt százalékát kaparintják meg a szabályszegők, évente körülbelül ötmilliárd eurót, vagyis – mostani árfolyamon számolva – 1300 milliárd forintot. – Ám tény – hívta fel a figyelmet a professzor –, hogy általában az elkövetett bűncselekmények egyharmadára derítenek fényt a hatóságok, így feltételezhető, hogy a csalók az uniós büdzsé 15 százalékára is rátehetik a kezüket. Vagyis egy esztendő alatt akár 16 milliárd eurónak – négyezermilliárd forintnak – is lába kelhet. Csak összehasonlításképp: ebből a pénzből fedezni lehetne Magyarország éves közkiadásainak csaknem harmadát.
A professzor elmondta, hogy az unió keleti tagországaiban lényegesen több visszaélést követnek el, mint a nyugatiakban. – Románia és Bulgária esetében például egy időre felfüggesztették az EU-s pénzek folyósítását – emlékeztetett Farkas Ákos –, s a tiltást csak azután oldották fel, hogy a két ország jelentős lépéseket tett a közösségi támogatásokkal kapcsolatos csalások visszaszorítására. Az intézetvezető leszögezte, a magyarországi adatok nem térnek el az uniós átlagtól: hazánk a támogatási csalásokról szóló lista középmezőnyében található.
A szakember rámutatott arra, hogy bizonyos esetekben a félreérthető rendelkezések, a pontatlan jogszabályok nyitnak teret a visszaéléseknek. Farkas Ákos a szilárd tej esetét említette példaként. A korábbi időkben exporttámogatást kaphatott az uniótól az a cég, amelyik tejport vitt ki valamelyik, az unióhoz nem tartozó országba. A jogszabályban azonban csak annyi szerepelt, hogy a dotáció a szilárd tej értékesítőinek jár, s a képlékeny megfogalmazásban rejlő kiskaput egy német cég ki is használta. A társaság a tejet kocka formára fagyasztotta, s a tömböket mint szilárd tejet az unión kívül értékesítette, majd felvette az eredetileg a tejport előállító vállalkozásoknak szánt uniós támogatást. A német céget utóbb ellenőrizték, és visszafizettették vele a dotációt.
– Az elkövetők az esetek jelentős részében szándékosan hágják át a szabályokat, és ehhez sokszor fiktív dokumentumokat készítenek – mondta a professzor. Farkas Ákos egy nagyszabású fantomrendezvény esetét említette. Az elkövetők európai jogi oktatássorozat megtartásához kértek és kaptak nagyobb összeget a közösségi kasszából. Benyújtott terveik szerint több városban neves résztvevőkkel zajlottak volna a tudományos konzultációk, ám amikor az EU szakemberei megjelentek az egyik helyszínként megnevezett német városban, kiderült: a rendezvényfolyam csak papíron létezik. Az elkövetők adóparadicsomban jegyzett bankszámlákra igyekeztek kimenekíteni a megszerzett pénzt, ám tervük csak részben sikerült. Gyakori emellett, hogy a pályázó nem arra a célra használja fel a pénzt, amire kapta. – A csalások nagyjából felét a mezőgazdasági és halászati támogatásokkal kapcsolatban követik el – mondta a professzor.
Farkas Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos közterhek befizetésének elmulasztása is megrövidíti az EU költségvetését. Példaként a köddé váló kamionokat hozta fel. Egy időben igen gyakori volt, hogy az unió határán – mondjuk Törökország felől – belépésre jelentkeztek cigaretta-, alkohol- vagy ruhaszállítmányt fuvarozó teherautók, ám a vámot – amely az EU kasszájába folyik – nem rótták le, mondván: a közösség területén csak áthaladnak, az árut az unión kívül dobják piacra. Ebben az esetben a kilépéskor kell megfizetni a terheket. Ám számos kamion menet közben – valamelyik tagállamban – eltűnt, s nem jelentkezett kilépésre. – Egyértelmű, hogy az értékes szállítmányokat az unióban adták el, de a vámfizetést kikerülték – fogalmazott Farkas Ákos.
A csalás elleni uniós fellépés lehetséges módozatai adták a központi témáját annak a kétnapos nemzetközi konferenciának, amelyet a hét végén tartottak Budapesten a trieri Európai Jogakadémia és a Magyar Jogászok az Európai Büntetőjogért Egyesület szervezésében. A rendezvényen honi és külföldi szakemberek kaptak szót, mások mellett beszédet mondott Polt Péter legfőbb ügyész és Lothar Kuhl, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) igazgatója is.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
