Fellebbez a vádhatóság

A Hunvald-perben eljáró bíróság megalapozatlan indokokkal szüntette meg egy hete Erzsébetváros volt MSZP-s polgármestere és Gál György volt SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnök előzetes letartóztatását – állítja a vádhatóság. Jogszabályokkal és egy alkotmánybírósági határozattal alátámasztott fellebbezésükben leszögezték: a bíróság nem kérheti a vádirat módosítását. A büntetőkollégium elnöke szerint viszont a kényszerítő intézkedések enyhítése Magyarországon az uniós normák felé mutat.

Fellebbezést nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Fővárosi Bíróságon (FB) a Gál György és Hunvald György előzetes letartóztatásának megszüntetéséről hozott bírósági végzéssel szemben – közölte lapunkkal Fazekas Géza osztályvezető ügyész. Elmondta: a bíróság múlt pénteki, de csak e hétfőn megkapott végzésével szemben a fellebbezés nemcsak a rendelkező részre, hanem az indokolásra is kiterjed.
Abban ugyanis Vincze Piroska az általa vezetett öttagú bírói tanács nevében megismételte az erzsébetvárosi ingatlanpama-ügyként is elhíresült büntetőper tárgyalásán már egyszer felvetett kérdést a vádiratban szereplő bűnszervezeti minősítésről. A bíróság szerint a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatti eljárás vádiratában „nincs pontosan körülírva” a bűnszervezet, ezért az pontosításra szorul. Erre, illetve a büntetési tételeket húsz évről esetlegesen tíz év szabadságvesztésre csökkentő minősítésre hivatkozva változtatták az elsőrendű vádlott Gál előzetes letartóztatását házi őrizetre, míg Hunvalddal szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.
– A vádirat nem szenved olyan hiányosságban, amely pontosításra vagy pótlásra szorul, így az ügyészség – szemben a bíróság azon megállapításával, hogy a vádirati tényállás inkább a bűnszövetségi minősítésre utal – továbbra is megállapíthatónak látja a bűnszervezeti minősítést. Egyébként a halmazati szabályok alapján akkor is 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett súlyos bűncselekményekről lenne szó, ha azokat az érintettek bűnszövetségben és nem bűnszervezetben követték volna el – hangsúlyozta Fazekas Géza. Hozzátette: a hatályos jogszabályok és a bírói gyakorlat alapján a bíróság az ügyészt nem hívhatja fel a vádmódosításra, így a vádkiegészítésére, a vádirati tényállás pontosítására, a vádkiterjesztésére és a vád megváltoztatására sem. Ezt az Alkotmánybíróság 14/2002 számú határozata is megerősítette.
Utóbbi hivatkozással és a KNYF fellebbezésével kapcsolatban Frech Ágnes, az FB büntetőkollégiumának elnöke lapunk kérdésére úgy vélekedett: a Hunvald-ügyben eljáró tanács nem ment szembe a taláros testület határozatával. Mint mondta, a bíróság nem vádkiegészítést vagy módosítást kért, mindössze arra hívta fel a főügyészség figyelmét, hogy a vádiratban jelölje meg a bűnszervezet vádpontjával kapcsolatos tényeket. – Mivel ez a fajta elkövetési mód nem minősítő körülmény, csak a büntetési tételkeretet befolyásolja, ezért a tanács annak alapján döntött a kényszerintézkedés megváltoztatásáról, hogy figyelembe vette azt az álláspontját, amely szerint nem biztos, hogy a vádlottak tette az ügy jelen állása szerint ekként értékelhető – fogalmazott Frech Ágnes. Szavai szerint a jogalkotó akaratával egyezően általánosan elmondható, hogy enyhül a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos bírói gyakorlat, és előtérbe került a szabadlábon védekezés joga, ami azok felé az uniós emberi jogi normák felé mutat, amelyek hiányában már többször érte közösségi bírálat Magyarországot.
Mint ismeretes, az áprilisban kezdődött perben a vádirat szerint Hunvald, Gál és 23 társuk több mint 640 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak Erzsébetváros önkormányzatának. Az előzetes letartóztatás ügyében a Fővárosi Ítélőtábla hozhat jogerős döntést.

Publicisztika a 7. oldalon