Több mint hatszáz tulajdonos érintett Császárban a földtulajdonnal kapcsolatos perekben. Mintegy 400 hektárnyi földterületről van szó, amelyből 164 hektár szőlő, 240 hektár erdő, illetve gyep. Olyan földek, amelyek tulajdonjogával a helyi gazdák, illetve családjuk több évtizede rendelkezik. E földeket jogerős közjegyzői végzés alapján örökölték, amelyek a beviteli kötelezettség alapján képzett földalapba tartoznak. A szövetkezet tulajdonában soha nem voltak, az ingatlan-nyilvántartásban a szövetkezetnek csupán földhasználati joga van, amely a hatályos jog és a tényleges állapot szerint 1994-ben megszűnt.
– A földkiadó bizottság még a felszámolás előtt, a benyújtott földkiadási kérelmek alapján a tulajdonosokkal megállapodott, írásos egyezséget kötött a termőföldek kiadásáról még arra is, hogy egyes táblákon belül milyen sorrendben kapják meg a földet – nyilatkozta lapunknak Bodnár Gyuláné, Császár község jegyzője, aki a kezdetektől fogva küzdött a földtulajdonosok igazáért. Mint mondta, a termelőszövetkezet a földek művelésével a felszámolás előtt két évvel felhagyott, kivéve a szőlőket. Ezeket a felszámoló még 1995 után is műveltette, ezért két évig bérleti díjat fizetett a részarány-földtulajdonosoknak, ezzel is elismerve azok tulajdonjogát.
– Számunkra érthetetlen módon viszont a felszámoló a császári borkombinát két új tulajdonosának, Keresztury Évának és Török Imrének adta el a részarány-földtulajdonként nyilvántartott szőlős területek földhasználati jogát. Mint a jegyző asszony elmondta, egy évvel később ezt az adásvételi szerződést úgy módosították, hogy a földhasználati jog helyett a szőlős részarány-földterületek tulajdonjogát értékesítették.
Eljárás a felszámoló ellen
1996 decemberében a földkiadó bizottság a kiadott földekre meghozta határozatait. A felszámoló száz határozatot támadott meg, amelyek közül a Tatabányai Városi Bíróság négy határozatot hatályon kívül helyezett, mindenekelőtt a szőlős területek kiadásáról rendelkezőket. Erről a bírósági eljárásról a földtulajdonosokat nem értesítették – tudtuk meg a jegyzőtől, aki azt mondta: a gazdák későn szereztek róla tudomást, a perbe már nem tudtak beavatkozni. A földtulajdonosok fellebbezését a bíróság elutasította arra való hivatkozással, hogy a perben sem félként, sem beavatkozóként nem vettek részt.
A felszámoló a közigazgatási pert követően a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon tulajdonjogi pert indított, amelyet elvesztett. A jegyző asszonytól megtudtuk: kerülő úton jutott a földtulajdonosok tudomására, hogy a vesztett perek után azokat a részarányföldeket, ahol a tulajdonosok részére a tulajdonjog földhivatali bejegyzése nem történt meg, a felszámoló pánikszerűen, fillérekért idegeneknek értékesítette. – Több száz hektár földre vonatkozó adásvételi szerződést nyújtott be, amelyek szintén a beviteli kötelezettség alapján képződött földalapot érintik, olyan erdők, gyepek, amelyeket a földkiadó bizottság még a felszámolás megkezdése előtt a tulajdonosok birtokába adott – mondta Bodnár Gyuláné. Hozzátette: a legtöbb földet egy oroszlányi lakóhelyű család 2000–2001-ben megvásárolta kiskorú gyermekei részére, például a 146 hektár erdőt hektáronként 13 ezer forintért értékesítette az akkor kiskorú lánynak. Időközben a felszámoló ellen büntetőeljárás indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt, ennek kimeneteléről a császári gazdáknak nincs tudomásuk.
Törölt tulajdonjog
A tulajdonosok örömére időközben megszületett a földalapok vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának döntése, amely alapján egyértelmű, hogy a földekkel kapcsolatban a felszámoló nem rendelkezhet, s nem is rendelkezhetett. – Ezért a részarány-földtulajdonosok képviseletében Kaestner József ügyvéd törlési pert folytatott az oroszlányi család tulajdonjogának törlése érdekében, amit a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon megnyertünk – újságolta a jegyző. A perek után az oroszlányi család részére átírt tulajdonjogát a földhivatali nyilvántartásban törölték.
Közben a megyei főügyészség a több száz földtulajdonos érdekében pert indított a szőlős földterületek adásvételi szerződésének semmissé nyilvánítása érdekében, amit a gazdák a megyei bíróságon és a Győri Ítélőtáblán egyaránt megnyertek. A jogerős bírósági ítélet alapján a földhivatalnál a vevők tulajdonjogát törölték. A Legfelsőbb Bíróságra azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen a Hilltop Rt. Neszmély, valamint tulajdonosai, Keresztury Éva és Török Imre. – Fel sem merült annak a gondolata, hogy a felülvizsgálat során a nagyon megalapozott, jogszerű ítélet megváltozhat – mondta Császár jegyzője. Ám számukra mégis döbbenetes ítélet született, ugyanis hatályon kívül helyezték a földtulajdonosok számára kedvező ítéleteket. A Legfelsőbb Bíróság szentesítette azt, hogy a felszámoló a szövetkezet nem létező földhasználati joga alapján értékesítette a földeket. Az indoklás szerint a felszámoló annak volt tudatában, hogy a földek tulajdonjogával ő rendelkezik. Erre a felszámolót a bíróság szerint az is feljogosította, hogy a földhasználati jog ebben az esetben erősebb volt a tulajdonjognál.
Az oroszlányi család, felbuzdulva a szőlős területek adásvételével kapcsolatos ítéleten, perújítási kérelmet nyújtott be a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz. – 2009-ben jogerős ítélet született a császári földtulajdonosok számára – nyilatkozta lapunknak Kaestner József ügyvéd, aki a község gazdáinak védelmében járt el a legutóbbi tárgyaláson. Az ügyvéd kiemelte: a jogerős ítéletben a oroszlányi család gyermekei mint vevők részére átírt tulajdonjogot a földhivatali nyilvántartásban törölték. Ezért meggyőződése, hogy a perújítási eljárásban, a június 27-re elnapolt tárgyaláson a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság megerősíti, illetve helybenhagyja ezt a jogerős ítéletet. Megjegyezte: bár a június végi döntés csupán csepp lesz a tengerben a másfél évtizedes földtulajdonjogi kálváriában, mégis precedensértékűvé válhat. A többi perben már nincs lehetőség jogorvoslatra.
Elkeseredett gazdák
A császári gazdák keserű szájízzel mesélik kisemmizésüket. – Én a mintegy másfél hektár területű földemhez lassan húsz éve nem jutok hozzá – panaszolta Bagócsi László, az egyik tulajdonos. A család földtulajdonát szülei az 1959-es tsz-alapításkor vitték be a szövetkezetbe, s annak használatába adták. Amíg szülei éltek, a szövetkezet minden évben földjáradékot – bérletet – fizetett nekik. Ő a szövetkezetből 1992-ben lépett ki, s a család földtulajdonrészét művelési áganként megosztva megkapta. Elmondása szerint a szőlőt csak két év múlva kapta művelésre, majd a felszámoló felszólította őt, hogy vásárolja meg.
Egy másik károsult gazda, Szentiványi Jusztin három és fél hektárnyi területet nem kapott vissza. – Az én esetem pikánsabb, mint a többieké – jegyezte meg –, hiszen én a szőlőültetvény értékét 1995 októberében ki is fizettem a felszámolónak, mégpedig 180 ezer forintot hektáronként. A felszámoló ekkor még a köztünk létrejött írásos megállapodásban is elismerte, hogy az ültetvény alatti föld a gazdák tulajdonában van. Hozzátette: a tulajdonában lévő földterület jelenleg más nevére van bejegyezve.
A szövetkezet felszámolását mindmáig nem fejezték be, a cégnek nincs vagyona. A szőlő nagy része kipusztult. – Földjeink parlagon hevernek legalább tizenkét éve – panaszolja Bagócsi László –, gazt, pollent és dudvát terem, a támrendszert ellopták belőle, a drótok egy részét a vasgyűjtők ellopták, majd a MÉH-telepeken értékesítették, másik része a gazban maradt.
Beke Gyöngyi, Császár polgármester asszonya lapunknak azt mondta: az önkormányzat a perben személyesen is érintett, mivel a felszámoló az önkormányzat tulajdonában lévő, valamint érdekeltségébe tartozó utakat is értékesített. Keresztury Éva és Török Imre, illetve az oroszlányi család nem akart nylatkozni lapunknak.
origo.hu
Újra medvét láttak Nógrádban
