Kinyíltak a pénztárcák

A pénzügyi függetlenségért folytatott küzdelem része az adósságcsökkentő alap létrehozása, amely a „negyedik harci eszköz” az eladósodottság mérséklésére – hangsúlyozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap. Az alapba elsőként befizető Rédly Elemér plébános szerint azért van szükség az öszszefogásra, mert ma már nem katonasággal, hanem pénzzel tartják rabságban az országot.

Szigorítást kér a számvevőszék. Az ellenőrzött szervek kötelezettségeit és felelősségét szigorítani kell az új számvevőszéki törvényben – ezt javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunkhoz eljuttatott közleményében. Azt kifogásolják, hogy az ellenőrzöttek jogi következmények nélkül megtagadhatják az együttműködést a számvevőkkel, illetve az ajánlásaik figyelmen kívül hagyása nem von maga után büntetéseket. Magyarországon a gazdaság fejlődésének legfőbb gátja a krónikus túlköltekezés és az államadósság ebből fakadó emelkedése volt, amit az ÁSZ sem tudott megakadályozni – emlékeztetett a számvevőszék. Szerintük az új törvénynek garantálnia kell, hogy a közpénzügyek őre szigorúan, átláthatóan és függetlenül működjön, és jelentéseinek súlya legyen. A dokumentum egyebek mellett emlékeztet arra is, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1989-ben lépett hatályba, az azóta eltelt több mint két évtized pedig rámutatott a jogszabály hiányosságaira, a jelenleg érvényes jogi szabályozás nehezíti a számvevőszéki jelenések megfelelő hasznosulását.

Mozgalommá alakult mára az államadósságot csökkentő alapba történő befizetés – erről beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság tegnapi ülésén. Mint mondta, a nemzeti összefogásnak ez a módja már része az ország küzdelmének a pénzügyi függetlenség elnyeréséért, s „negyedik harci eszköze” az államadósság csökkentésének (az államháztartási hiány lefaragása, a magán-nyugdíjpénztári összegek felhasználása és a gyorsabb növekedés elősegítése mellett).
– Birkóztunk az IMF-fel, több is volt ez annál: élethalálharc – jelentette ki a miniszter, aki szerint a pénzügyi szabadságharc első állomását s egyben legveszélyesebb hadjáratát a valutaalappal történő szembeszegülés jelentette. – Mára azonban – hangsúlyozta – bebizonyosodott, hogy jól jártunk a szakítással, az IMF szakembergárdája ugyanis nem engedte volna meg a bankadó és a válságadó bevezetését, illetve a magán-nyugdíjpénztári intézkedéseket. Ezekre a lépésekre pedig szükség volt annak érdekében, hogy a jövő veszélyeztetése nélkül helyreállítsuk a pénzügyi egyensúlyt. A tárcavezető arra is kitért, hogy a pénzügyi függetlenségért folytatott küzdelem következő állomása a valutaalap „kipaterolása” után a Széll Kálmán-tervben rögzített célok lefektetése volt. Ezek szerint az államadósság 2014-ig 65-70 százalékra csökken GDP-arányosan, illetve 2018-ra 50 százalék alá sülylyed. – Megváltozna az ország, ha a törvényben rögzített szint alá tudnánk csökkenteni az államadósságot a felajánlások segítségével. Ez igen jó befektetés lenne a jövőbe, erős védelem a gazdaságunk számára – mutatott rá a miniszter, aki megjegyezte, hogy az adakozó a befizetett összeg nagyságával csökkentheti az adóalapját. Matolcsy szerint a gazdaságpolitikai fordulat legelején tartunk még, eddig csak egy „levegővétel” történt. Ezután lehet megvalósítani a kormány célkitűzéseit, amelyek fordulatot eredményeznek majd a beruházások, a foglalkoztatás és a növekedés terén.
– Nem katonasággal, hanem adóssággal tartanak minket rabságban – jelentette ki a tegnapi rendezvényen Rédly Elemér plébános, főiskolai tanár, aki elsőként fizetett be az államadósságot csökkentő alapba. Abban reménykedik, hogy az önkéntes adomány mások által is követett lánca erkölcsi megújulást indíthat el az országban, enélkül a gazdasági megújulás is elképzelhetetlen. – Nem lett volna szabad jóléti kiadásokat hitelből finanszírozni, ennek a terhét a következő nemzedékek is fizetni fogják – mondta a plébános, aki szerint addig is, amíg a rossz döntések felelőseit megtalálják, szükség van a külső adósság csökkentésére, „a tartozás terhe ugyanis itt van a nyakunkon”, függetlenül attól, hogy kinek a számlájára írható. – A rászorulók támogatása csak tüneti kezelés, ha nem lenne kórosan magas az államadósságunk, sokkal kevesebb lenne a rászoruló is – jegyezte meg Rédly Elemér.
– Tíz százalékponttal csökkenteni lehetne az államadósságot, amennyiben az a 300-400 ezer tehetős magyar kifizetné maga és családja után a rá eső hozzávetőleg kétmillió forintnyi adósságrészt. Ezzel meg lehetne változtatni az ország értékelését, jelentős gazdasági fellendülésnek teremthetnénk alapot – mutatott rá Horváth Tihamér, a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke, aki szerint az adósságcsapdából való kitörés segítene, hogy újra legyen jövőképünk. A nemzeti összefogás elindítását szükségesnek tartja annak érdekében, hogy a kormány erőfeszítései a nemzeti vagyon felértékelésére sikerrel járjanak.