Per a nyomravezetői díjért

Újra megnyílnak a 2002-es, nyolc áldozatot követelő móri bankrablás, illetve az azzal öszszefüggő, postások elleni támadások aktái. A Pesti Központi Kerületi Bíróság szeptemberben tárgyalja annak a kincskeresőnek a polgári peres keresetét, aki öt évvel ezelőtt a Vértesben rábukkant a bűncselekményekhez használt fegyverek egy részére.
Szebenyi István lapunknak elmondta, hogy annak az összegnek a felét szeretné megkapni, amelyet a rendőrség a kézbesítők ellen elkövetett bűncselekmények nyomravezetőjének ajánlott fel.
Emlékezetes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tízmillió forintot különített el erre a célra, majd a testület 2007 elején – Kaiser Ede jogerős, tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésének kihirdetése után – jelentette be, hogy a postásgyilkosságok és a móri ügy összefüggenek.
Az összeget később annak a védett tanúnak fizették ki, aki azonosította Nagy Lászlót, a bűncselekmények elkövetőjét. A tanú csak azután jelentkezett a rendőrségen, amikor a sajtóból értesült, hogy a világháborús relikviákat gyűjtő Szebenyi István megtalálta a gyilkosságokhoz használt fegyvereket. A rendőrség véleménye szerint Szebenyi nem nyomravezető, mert csak a fegyvereket fedezte fel, elrejtőjükről azonban nem volt információja. A Veszprémben meggyilkolt postás a megyeszékhelyhez közeli Herenden lakott, az ottani önkormányzat kétszázezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Ezt a pénzt szintén a védett tanú kapta meg, azonban Szebenyi István pert indított, majd a jogerős döntés után neki is kifizették az összeget.
A Veszprémi Városi Bíróság kimondta: ha Szebenyi nem találja meg a fegyvereket, a védett tanú sem segíthetett volna megoldani az említett ügyeket. Ha a szeptemberben kezdődő perben a kincskereső javára dönt a bíróság, a férfi keresetet nyújt be a Kaiser Edét a móri bűncselekménnyel hamisan vádoló és máig rekordösszegű nyomravezetői díjat felmarkoló Kiglics Attila huszonötmillió forintjáért is – tájékoztatta lapunkat Szebenyi István ügyvédje, Dezső Antal.