A gyanú szerint összesen 16 nemzetközi befektetési bank együttműködhetett abban, hogy kizárólag egy adatközlő cégnek, a Markit Group Ltd.-nek adtak ki az állami fizetésképtelenségre biztosítást nyújtó CDS-ek árát meghatározó információkat, így a Markit ügyfelei elvileg hamarabb juthattak olyan adatokhoz, amelyek megkönnyíthettek bizonyos spekulációs ügyleteket. A visszaélés lehetőségét az is alátámasztja, hogy a Markit tulajdonosai a Wall Street legnagyobb hitelezői, és az adatközlő cég rendelkezik a legtöbb olyan információval, amely a CDS-árakat mozgathatja. Az EU pénzügyi felügyelete elsősorban a CDS-kereskedéssel kapcsolatos adatközlést vizsgálja, felmerült ugyanis, hogy olyan piaci szereplők is kereskedtek az államkötvények befagyása esetén biztosítást adó CDS-ekkel, akik egyáltalán nem is rendelkeztek az adott állam kötvényeivel.
Mindez már csak azért is felveti a spekuláció gyanúját, mert általában a kockázatosabb államkötvények tulajdonosai szokták biztosítás vásárlásával kivédeni egy esetleges államcsőd során a veszteségeiket. A Bloomberg hírügynökség információi szerint a Markitnek 1500 ügyfele van.
A CDS-kereskedelem a 2008-as pénzügyi válsággal szökkent szárba, mivel egyes államok fizetésképtelenségének kockázata ekkor jelentett igazi veszélyt. Az államkötvények biztosításához kapcsolódó spekuláció veszélyére tavaly Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár is felhívta a figyelmet, véleményük szerint ugyanis sokan a görög biztosítások felvásárlásával akartak meggazdagodni a görög fizetésképtelenségi félelmeken. A vizsgált bankok között szerepel a Goldman Sachs, a JP Morgan, a Deutsche Bank és a Morgan Stanley.
origo.hu
Te is más vagy, te sem vagy más?
