A volt kormányfő a találkozón egy rövid angol nyelvű összefoglalót is átadott a Sukoró-ügy állásáról és benne tervezett meggyanúsításáról. A témában Gyurcsány Ferenc a saját szemszögéből ad – meglehetősen általános – jogi ismertetést, s egyben megismétli azt az állítását, hogy ugyanaz történt a kaszinóberuházást előkészítő telekcsereügyletek során, mint az Audi győri és a Mercedes kecskeméti beruházása kapcsán, csak azokkal kapcsolatban senki nem emelt kifogásokat. Gyurcsány a kormányzó párt többségére tekintettel biztosra veszi, hogy mentelmi jogát fel fogják függeszteni. A volt kormányfőt hivatali visszaélés miatt tervezi gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a kaszinóberuházással összefüggésben, a legfőbb ügyész ezért a politikus mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Országgyűléstől a múlt héten.
*
Gyurcsány ellen az LMP-s Schiffer András tett feljelentést. Az eljárásban két korábbi állami felső vezetőt – Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérét és Császy Zsolt volt értékesítési igazgatót – már meggyanúsították.
A volt miniszterelnök tegnap külföldi újságíróknak – köztük a Financial Times, a BBC, az AFP, a Reuters és a Bloomberg munkatársainak – átadott egy angol nyelvű írásos tájékoztatót is, amely „a jogállamiság lerombolásáról” és az új, „egypárti” alkotmányról szólt. Ezeket az anyagokat egyébként kiosztotta harmincnál is több nagykövetnek és vezető diplomatának is, akiket csütörtökön fogadott a Képviselői Irodaházban. Információink szerint a találkozón az amerikai külképviseletet nem a nagykövet képviselte.
A két politikai nyilatkozatban 26 pont szól az általa a jogállamiság lerombolásának tartott kormányzati lépésekről, 21 pedig az új, „egypártinak” nevezett alkotmány kritikájáról. Az elsők közé sorolta, az Országos Választási Bizottság megfosztását attól a jogosítványától, hogy a választások jogszerűségét felügyelje, az új médiatörvényt; a köztársasági elnök, mint volt pártember személyét; a jegybank elnöke fizetésének csökkentését; a Terrorelhárítási Központ létrehozását; hogy a köztisztviselők százait alkotmányellenesen rúgták ki; hogy a pályáztatás nélküli közbeszerzés meghatározó lett; a Nemzeti együttműködés dokumentumának kifüggesztését; a „három csapás” elvének bevezetését a büntetőügyek elbírálásába; valamint a nyugdíjrendszer átalakítását. Az alkotmányozást illetően felrója, hogy nem alkotmány, hanem alaptörvény a neve; kifogásolja a nemzeti hitvallást a kereszténységre, a magyar nyelvre és Szent Koronára való utalása miatt, továbbá hogy az ország hivatalos elnevezése Magyarország lett. Kritizálja a forint fizetőeszközként történő megnevezését, ami szerinte megnehezíti az euró bevezetését; a házasság definícióját, miszerint az férfi és nő között köttetik; a fenntartható és átlátható költségvetés kényszerét; a magzat fogantatástól számított védelmét; a letöltendő életfogytiglant; hogy a következő kormányt gúzsba kötik a törvények kétharmadossá minősítésével; és hogy az alaptörvény csak a magyar nyelvet védi, a kisebbségieket nem.
origo.hu
Orbán Viktor: Mindenütt jó, de a legjobb otthon! - videó
