Terrence Malick végső győzelmére lehetett a legkisebb tétben fogadni a cannes-i seregszemle előtt, így a legbiztosabb pénzt nyerte, aki a The Tree of Life című alkotásra esküdött. Malick az amerikai filmgyártás egyik legexcentrikusabb rendezője, aki negyvenéves pályafutása során mindössze öt filmet rendezett. Cannes-ban még 1979-ben nyert rendezői díjat Mennyei napok című alkotásáért, és a fesztivál szervezői már tavalyra várták új filmjét, de az nem készült el időre. A The Tree of Life 2004 óta az első amerikai győztes – akkor Michael Moore Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilmje nyerte az Arany Pálmát. Bár elejtett megjegyzések arra engednek következtetni, hogy nem volt egyhangú a Robert De Niro vezette zsűri döntése, a díjjal kétségtelenül sokat segítettek a mozi – előzetesen különösen nehéznek ítélt – nemzetközi forgalmazásán.
Malick szerény, visszahúzódó szerzői filmes, aki jellemzően erőteljes filozófiai, erkölcsi mondanivalót sző történeteibe.
A Guardiannek nyilatkozó amerikai producer, Harvey Weinstein szerint az utóbbi huszonöt év legjobb fesztiválja volt a mostani – megfogalmazása szerint kivételes év volt kivételes zsűrivel. Amerikai szempontból legalábbis kétségtelenül. Az Arany Pálma mellett az amerikai Kirsten Dunst kapta a legjobb színésznő díját a fesztiválról kitiltott dán Lars von Trier Melancholia című filmjében nyújtott alakításáért. A legjobb férfi alakítás díját pedig ugyan a francia Jean Dujardin érdemelte ki a The Artist című fekete-fehér némafilm főszerepéért, de az alkotás a húszas évek hollywoodi némafilmkorszakáról szól. Az amerikai sikerek mellett a zsűri nagydíjával megosztva vigasztalódtak a belga Dardenne testvérek (The Kid with a Bike) és a török Nuri Bilge Ceylan (Once Upon a Time in Anatolia), akik egyaránt rendszeres cannes-i vendégek, s az európai szerzői hagyományok képviselői. A nagy nevek közül díj nélkül maradt a spanyol Pedro Almodóvar és a kritikusok díjával vigasztalódó finn Aki Kaurismäki, de a brit és az olasz film sem kapott elismerést.
Magyar sikerek. Egy rövidfilmmel és egy ír–holland–magyar koprodukcióval szerepelt az idén Magyarország a cannes-i fesztivál versenyprogramjaiban. Till Attila Csicska című rövidfilmjét ezer alkotás közül választották ki tizenhárom másik kisfilmmel a Rendezők két hete programba, amelyben az idén támogató híján nem osztottak ki díjakat. A közönség és a szakma is kedvezően fogadta a kisfilmet, csakúgy, mint a The Other Side of the Sleep című játékfilmet, amelynek magyar koproducere Pusztai Ferenc volt. A KMH Filmstúdió vezetője, Zomborácz Virág Media European Talent Prize díjas filmtervével, az Utóélettel és Bodzsár Márk Isteni műszak című játékfilmtervével volt jelen Cannes-ban. – A fesztivál az idén magyar szemszögből a fiatalokról szólt – nyilatkozta lapunknak a producer, utalva arra, hogy Zomboráczon és Bodzsáron kívül Kenyeres Bálint és Nemes Jeles László is elsőfilmes tervvel érkezett a Croisette-re. Kenyeres Bálint filmterve díjat is nyert a rangos Atelier programban. A Tegnap című alkotás magyar– francia–német–svéd koprodukcióban készül majd, költségvetése két és fél millió euró, amelyből külföldről már másfél millió tervezhető a produkciót gondozó Cameofilm vezetője, Csáky Attila szerint.
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók