Átrendezik az egészségügyet

Megkezdődött tegnap az egészségügyi tárgyú törvények módosításának országgyűlési vitája. A kormány szerint a javaslatoknak az ágazat fenntartható átrendezése a célja, míg az MSZP szerint csak a pénzkivonás.

Tagdíjból baleset-biztosítás. Bántalmazásra is kiterjedő baleset-biztosításra és a rászoruló orvosok segélyezésére költi többek között a Magyar Orvosi Kamara az új belépők tagdíjából származó többletbevételt. Éger István elnök közölte: a baleset-biztosítást június elsejei hatállyal valamennyi kamarai tagra megkötötték. A rászoruló kollégák segélyezése a Magyar Orvosokért Alapítványon keresztül történik. Noha az alapítvány vagyona elvben kongresszusi támogatásra, kutatásra is szolgálna, a segélyre szorulók száma annyira megugrott, hogy másra szinte nem is futja. Éger István szerint több mint nyolcezer orvos kérte a felvételét a kötelező tagságot visszaállító törvény hatására, így az év végére 38 ezer tagja lehet a kamarának. Több orvos is kifogásolta, hogy az éves tagdíjon kívül a belépésért – 3 ezer forintos – regisztrációs díjat szed a kamara. Az ügyben a szakminisztérium is vizsgálódik. (Z. N.)

Tagdíjból baleset-biztosítás. Bántalmazásra is kiterjedő baleset-biztosításra és a rászoruló orvosok segélyezésére költi többek között a Magyar Orvosi Kamara az új belépők tagdíjából származó többletbevételt. Éger István elnök közölte: a baleset-biztosítást június elsejei hatállyal valamennyi kamarai tagra megkötötték. A rászoruló kollégák segélyezése a Magyar Orvosokért Alapítványon keresztül történik. Noha az alapítvány vagyona elvben kongresszusi támogatásra, kutatásra is szolgálna, a segélyre szorulók száma annyira megugrott, hogy másra szinte nem is futja. Éger István szerint több mint nyolcezer orvos kérte a felvételét a kötelező tagságot visszaállító törvény hatására, így az év végére 38 ezer tagja lehet a kamarának. Több orvos is kifogásolta, hogy az éves tagdíjon kívül a belépésért – 3 ezer forintos – regisztrációs díjat szed a kamara. Az ügyben a szakminisztérium is vizsgálódik. (Z. N.)

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában hangsúlyozta: 2010 az egészségügyi ágazat életben tartásáról szólt, 2011-ben azonban többek között a most tárgyalt – 9 törvényt módosító – csomaggal az ágazat fenntartható átrendezése a cél. Hangsúlyozta: a törvénycsomag a Széll Kálmán-tervben foglalt vállalások teljesítését szolgálja. A politikus a változások közül kiemelte a népegészségügy fontosságát és a gyógyszerkasszát érintő módosításokat. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat átalakítását később, a Semmelweis-tervhez benyújtandó szabályozásokkal együtt vitathatják meg a képviselők. Hozzátette: komoly háttérmunkát végeznek, hogy mielőbb javíthatók legyenek az egészségügyi dolgozók bérei.
Tukacs István (MSZP) azt hangsúlyozta: a vita nem az egészségügy szakmai koncepciójáról szól, hanem arról, hogyan lehet 100 milliárd forintnál többet elvenni az egészségügyből, ez a törvénycsomag ugyanis egy megszorítócsomag része. A passzív táppénz megszüntetéséről azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a kormány potenciális táppénzcsalónak tartja a munkavállalókat és ebben partnernek tekinti a háziorvosokat. Gyenes Géza (Jobbik) szerint a kormányoknak az elmúlt kilenc évben nem sikerült egy tisztázott célokat tartalmazó egészségpolitikát alkotniuk. Méltányolhatónak nevezte a táppénzes időszak rövidítését és támogathatónak a népegészségügy megerősítését. – Ugyanakkor sajnálatos – mondta –, hogy a finanszírozás, az ellátási struktúra és a humán erőforrás kérdéseivel nem foglalkozik a javaslat. Szilágyi László (LMP) aláhúzta: az egészségügyi dolgozók többségének a reáljövedelme csökkent, így csak idő kérdése, hogy mikor csatlakoznak a tiltakozó mozgalmakhoz. Az LMP nem támogatja a passzív táppénz eltörlését, de elismeri, hogy sok pozitív eleme van a csomagnak.