Csak egy ciklusra vállalkozott

Mádl Ferencet 2000. június 6-án – a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként – választotta meg az Országgyűlés a harmadik Magyar Köztársaság második elnökévé. Annak ellenére, hogy a MIÉP-frakció kivételével minden parlamenti párt támogatta jelölését, a titkos szavazás eredményeképpen a mai napig nem lehet tudni, kik akadályozták meg, hogy az egyetlen ciklust vállaló Mádlt valódi konszenzussal válassza meg a parlament.

Gyermekkoromban is a kompromisszumokat kerestem, igyekeztem feloldani a nagy, családon belüli konfliktusokat. Ez a békességteremtési szándék később a habitusommá vált – 2000. augusztus 4-i beiktatása előtt lapunknak adott interjújában így vallott magáról Mádl Ferenc. Ellentétben elődjével – Göncz Árpáddal – ötéves államfői időszaka alatt mindvégig az akadémikus-jogtudós visszafogott szerepkörében maradt, ugyanakkor mind a Medgyessy-, mind a Gyurcsány-kormánnyal szemben több alkalommal is sikeresen érvényesítette közjogi-politikai akaratát. A parlament által már elfogadott törvények alkotmánybírósági véleményezése, illetve visszautalása az Országgyűlésnek természetesen ellenszenvet váltott ki a baloldalon. 2003-ban például Mádl kérésére állapította meg az Alkotmánybíróság a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Btk.-módosítás alkotmányellenességét. Ugyanebben az évben viszont hiába küldte vissza a „kórháztörvényt” megfontolásra, az Országgyűlés nem vette figyelembe Mádl aggályait. A köztársasági elnök a törvény egyes rendelkezéseivel azért nem tudott egyetérteni, mert azok lehetővé tették, hogy profitra törekvő vállalkozások vegyék át a fekvőbeteg-szakellátás jelentős részét.
A Medgyessy-féle ügynökbotrány kapcsán Mádl egyértelműen bebizonyította az elnöki funkció pártokfelettiségét azzal, hogy nem szólt bele a közhatalmi viszonyokba. Ugyanakkor leszögezte azt is, ha Medgyessy Péter tájékoztatta volna, akkor lehet, hogy nem ő kapja 2002-ben a kormányalakítási megbízást.
Jogászi felkészültségét a Gyurcsány-kormány is megtapasztalta, mivel a legtöbb törvényt éppen ebben az időszakban utalta az Alkotmánybíróság elé, a politikai szembenállás egyértelmű kifejezésére pedig a kettős népszavazás kampányában nyílt alkalom. 2005-ben például az új felsőoktatási törvényt küldte meg az Alkotmánybíróságnak véleményezésre, mivel álláspontja szerint a törvény több pontja is ellentétes volt a tudományos élet alkotmányban rögzített szabadságával. Annak ellenére, hogy – még sportminiszterként – Mádlt is a Fidesz által kiépített „árnyékállam” képviselői közé sorolta, 2005-ben Gyurcsány Ferenc szívélyes mosolyok és baráti nyilatkozatok közepette búcsúzott a leköszönő köztársasági elnöktől, aki a Fidesz politikusainak kérésére sem vállalta a folytatást.
Mádl Ferenc igyekezett távol tartani magát a bulvármédia érdeklődésétől. Ez alól a Simek Kittinek adott elnöki kegyelem miatti publicitás volt talán az egyetlen kivétel. Államfőként elnöke volt a Szent Korona Testületnek is, amelynek feladata a korona és a hozzá tartozó jelvények védelme és megóvása, a velük kapcsolatos intézkedések megtétele. Hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével.