Egyre közismertebb, hogy az ivóvíz és a termőföld birtoklása, védelme geopolitikai, a magyarság számára pedig nemzetstratégiai kérdés. Tanka Endre professzor úr az utóbbi, a termőföld védelmének a hiányosságaira – joggal – hívta fel a figyelmet (MN, május 27.). Írásában fontos javaslatot tett – többek között – egy jogi kiskapu bezárására is. A külföldiek egyik rafinált termőföldszerzési módszerének megakadályozására felvetette, hogy a jövőben az önkormányzatok csak lekötött célvagyonként szerezhessenek termőföldtulajdont. Az általuk eszközölt belterületbe vonásokat követően tehát nem lesz lehetőség a külföldieknek történő továbbértékesítésre.
Paradigmaváltásként továbbá három alapelvet is felvetett. Érdemesnek tartanám ezt bővíteni, és – anélkül, hogy túlzottan szakmai részletekbe bonyolódnék – két elvével kapcsolatban megfontoltabb, árnyaltabb álláspontot megfogalmazni.
A termőföld védelméről szóló törvény ugyan előír szabályokat a termőtalaj minőségét megőrző, szakszerű talajművelésre vonatkozóan, és ezek megsértését bírság kiszabásával is fenyegeti, azonban a talajvédelmi hatóság megfelelő létszámkapacitás hiányában képtelen megakadályozni, hogy – tulajdonképpen a helytelen gazdálkodás miatt is – évente hatalmas mennyiségű humuszos réteg pusztuljon le. Különösen, hogy egyre gyakrabban ér bennünket igen intenzív zápor, zivatar.
Ne kaphasson agrártámogatást (utólag legyen megvonható, visszafizetendő), ha valaki a fentiek figyelmen kívül hagyásával tönkreteszi vagy hagyja tönkremenni a termőtalajt. Egyes szakemberek szerint száz év alatt alakul ki egy centiméteres humuszos réteg! Továbbá: amenynyiben a tábla melletti vízelvezető árok nem tiszta (még akkor is, ha nem a gazda, hanem az önkormányzat tulajdona), az is hasonló pályázati elutasítást eredményezzen. Ha belterületen az utcafront rendben tartása a kerítésen kívüli részre is elrendelhető, akkor külterületi árkokra ugyan miért nem? Más kérdés, hogy az ároktisztítás költségterheinek az elszámolása hogyan szabályozható.
Azt a cikkben írt javaslatot, hogy a föld kül- és belterületi fekvéséről, továbbá a művelésből kivonásról (mai terminológiával: „más célú hasznosításról”) szóló döntéseket el kellene vonni mind a települési önkormányzatok, mind a földhivatalok hatásköréből, csak az előbbiek tekintetében tartom indokoltnak. A központi államigazgatási szervhez telepítés sem jelent teljes garanciát. Egy központosított szervnél a (nagy)politika mögé bújtatott egyéni vagy cégérdekek a köz kárára néha könnyebben érvényesíthetők, mint „hierarchiában lejjebb lévő”, illetve több szerv előtt. A több szervhez történő telepítésnek – például osztott hatáskörrel – is lehet előnye. Több eljárási akadály védi a – pótolhatatlan – nemzeti kincsünket. Nem is szólva arról, hogy a földhivatali szakemberek nagy helyi szakmai tapasztalattal rendelkeznek, egy központi szerv erre nyilván nem képes. Továbbá sok ország irigyel bennünket, hogy a földhivatalnál komplexen együtt kezelhető az ingatlan-nyilvántartás, a földmérési-térképi háttér, a földvédelem, a földhasználat, a telekalakítás és a földminősítés. Egyesek csökkenteni, mások emelni szeretnék a földvédelmi járulék, illetve bírság összegét. A mérséklés – nyilván – nem ésszerű. Viszont ha drasztikus emelésre kerülne sor, az a költségérzékenység visszatartó erejével csakis a tőkeerős külföldieket hozná helyzetbe.
A cikkben írtakkal ellentétben zöldmezős beruházásokat sem lehet teljesen kizárni. A helyes arányokat kell megtalálni: a termőföldvédelem Tanka professzor által említett, fokozottabb érvényesítése mellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a gazdaság fejlesztése is nemzeti érdek. Mindenesetre a hazai mennyiségi és minőségi földvédelem (előbbieket egyébként a kormányhivatalok földhivatalai, utóbbiakat a növény- és talajvédelmi igazgatóságai látják el) szabályozása felülvizsgálatra szorul.
Végül nem lehet nem megemlíteni: az Európában legelavultabb földminősítési („aranykorona”) rendszerünket fel kell váltania egy szakszerű földértékelésnek. Torz, elavult, hamis alapozású értéken nyilvántartott termőföldet hatékonyan nem lehet megvédeni!
A szerző jogász, köztisztviselő
origo.hu
Kiadták a riasztást, hatalmas szélvihar jön
