Egy napot kell még várni a csomagra

Várhatóan holnap jelenti be a nemzetgazdasági miniszter és a bankszövetség elnöke az adósmentő csomag elfogadását. Eközben a végrehajtói kamara az árverések gyorsításáról és a magáncsőd bevezetéséről szóló javaslatokat fogalmazott meg. A végrehajtók magáncsődbiztosként segíthetnék a nehéz helyzetbe került családokat.

Jakubász Tamás
2011. 06. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Holnap jelenti be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a bankszövetség elnöke, hogy milyen intézkedések várhatók a következő hónapokban – közölte Szijjártó Péter a kormány tegnapi ülése után. A miniszterelnök szóvivője azt mondta, már csak néhány apró technikai kérdés pontosítása és egy-két számítás véglegesítése van hátra, és elkészül az adósmentő csomag néven ismertté vált intézkedésjavaslat. Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője lapunknak szintén arról beszélt, hogy valószínűleg csütörtökön kerítenek sort a felek a bejelentésre.
*
Az eddig napvilágot látott információk szerint a csomag egyik fontos eleme az lesz, hogy svájci frank esetében 180 forinton, míg az eurónál 250-260 forinton rögzítik azt az árfolyamot, amely alapján a bankok kiszámolják az adósok törlesztőrészleteit. Mivel a fixálás 2014 végéig marad érvényben, az adósoknak három és fél évig kevésbé kell aggódniuk az árfolyamok ingadozása miatt. Persze a havi több tízezer forintos könnyítés nincs ingyen. A rögzített és a piaci árfolyam különbözetéből egy újabb adósság képződik, melynek visszafizetését 2015-ben kell megkezdeni.
Mindeközben több pontból álló adósmentő javaslatcsomagot készített a kormány számára a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara. A testület azt indítványozza: ha a kormány be kívánja vezetni idehaza a magáncsőd intézményét, bízza a végrehajtókra a nehéz helyzetbe került családok megsegítését. A kamara a törvényi határidők rövidítésével és az eljárás rosszindulatú elhúzásának megakadályozásával is gyorsítaná a végrehajtásokat.
A kamara elnökénél, Krejniker Miklósnál elsőként a magáncsőddel kapcsolatos elképzelésekről érdeklődtünk. A végrehajtók első embere szerint megfontolandó a külföldi példákon nyugvó jogi lehetőség meghonosítása. Mert az intézményt sikerrel alkalmazó nyugati államok egészen más anyagi és társadalmi helyzetben vannak. Ám ha a kormányzat a magáncsőd bevezetése mellett dönt, a végrehajtók vállalnák a családoknak segítséget nyújtó magáncsődbiztos szerepét. A kamara javaslata szerint magáncsődöt azok az egyszerre több tartozást maguk előtt görgető polgárok jelenthetnének, akik ugyan nem tudják valamennyi adósságukat határidőben törleszteni, de rendelkeznek vagyonnal vagy rendszeres jövedelemmel. Nekik a havi bevételek beosztásában, a megmaradt vagyontárgyak ésszerű hasznosításában, eladásában is segédkezet nyújthatnának a végrehajtók. Krejniker Miklós szerint a megoldást az indokolja, hogy a végrehajtóknak pontos információik vannak az adósok anyagi helyzetéről és a hitelezők követeléséről. A kamara indítványa különleges végrehajtási eljárásként iktatná törvénybe a magáncsődöt.
A javaslat másik fontos pontjával a végrehajtások rosszindulatú elhúzását akadályozná meg a kamara. Krejniker Miklós elmondta, hogy az eljárás szereplői – az adós, a hitelező és más érintettek – a végrehajtó legtöbb intézkedése ellen kifogás formájában jogorvoslatot kérhetnek a bíróságtól. Az eredetileg az adósok védelmét szolgáló szabállyal azonban sokan visszaélnek, s kizárólag az eljárások elhúzása miatt fordulnak a bírósághoz. A kamara emiatt azt javasolja: tegyék illetékkötelessé az alaptalan kifogás benyújtását. Eszerint díjat kellene fizetnie a kifogás előterjesztéséért annak, akinek beadványát a bíróság utóbb elutasítja. Az elnök szerint a megoldás csökkenthetné a visszaélésszerű joggyakorlást.
Emellett a kamara rövidítene a végrehajtási határidőkön. Krejniker Miklós az ingatlanárverések esetét hozta fel példaként. Ha valamely telek vagy lakás nem talál gazdára az első licitáláson, a következő árverést hat hónap múltán lehet megtartani. – Tegyük fel – kezdte az elnök –, hogy az ingatlan értékbecslése túlzó, nagyon magas árról szól. Az előírások szerint a negyedik árverésnél lehet az ingatlan árát nagyobb összeggel leszállítani, s ha minden licitálás között fél év telik el, akkor a végrehajtó csak két esztendő múlva hirdetheti meg reális áron az ingatlant. A várakozás sem a hitelezőnek, sem az adósnak nem kedvez: előbbi hiába vár a pénzére, utóbbinak pedig a kamatok miatt emelkedik a tartozása. A kamara ezért úgy véli, akár három hónapra is csökkenhetne a köztes időszak, s így a felére rövidülne az ingatlanok értékesítésének ideje.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.