Egyeztetnek az új egyházi törvényről

Néhány héten belül a kormány elé kerül az új egyházi törvény tervezete, miután egy szakértői egyeztetés már lezajlott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága és az egyházak képviselői között. A napokban megszületett egy munkaanyag, amelyet az államtitkárság elküldött az érintetteknek.

Kizárólag a primer hitéleti, vallási tevékenységet végző egyházak kerülhetnek az új egyházi törvény hatálya alá – mondta lapunknak Szászfalvi László egyházi ügyekért felelős államtitkár. Kiemelte: az egyházaknak megküldött tervezet munkaanyag, arról még egyeztetnek az érintettekkel. A dokumentum kilenc egyházat nevesít, amely Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan jelentős szerepet játszik. Minden bizonnyal ezek lesznek a történelmi egyházak: a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, az izraelita hitfelekezet, az ortodox egyházak (ezek Magyarországon öt különböző felekezetet alkotnak), az unitárius, a baptista, a metodista és a pünkösdi egyházak.
További kategória a munkaanyagban az „új protestáns egyházak”, s tekintettel arra, hogy a Hit Gyülekezete új protestáns egyházként értelmezi magát, minden bizonnyal ők ide fognak tartozni. Újabb kategória „az Országgyűlés által elismert további vallási közösségek” s a „jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyek a kormánnyal megállapodást köthetnek”, de itt a munkaanyag nem nevez meg konkrét egyházakat.
A tervezet megállapítja: nem tekinthető vallási tevékenységnek az adatkezelési, a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyító és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá önmagában a nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, sport-, illetve állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység sem. A tervezet definiálja a vallási tevékenység, az egyház, az egyházi jogi személy, a származtatott egyházi szervezet, az egyházi intézmény, a vallási tevékenységet is végző egyesület, a közcélú tevékenység, a gazdasági-vállalkozási tevékenység, az egyházi személy fogalmát. Kimondja: „Magyarországon az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.”

Kritériumok. A munkaanyag hét kritériumot fogalmaz meg általában az egyházakkal szemben – ha ezeknek megfelelnek, a Fővárosi Bíróságon bejegyzik őket. A kritériumok: a szervezet elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással, rítussal rendelkezik, legalább 20 éve honos hazánkban, legalább ezer természetes személy tagja van. Alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy az azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta, az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más jogait és szabadságát.