Egyszerűbb lett az adórendszer

A hazai adórendszer teljes átalakítását tűzte ki célul az egy éve megalakult, kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány. A kabinet nem sokkal a választások után, tavaly nyáron meghirdette első gazdasági akciótervét, amely nagyjából nyolcvanmilliárd forintos azonnali adócsökkentést irányzott elő. A csomag legjelentősebb eleme a társasági adó részbeni mérséklése volt: az intézkedés szerint ötszázmilliós adóalapig – 19 százalék helyett – 10 százalék közterhet kell leróniuk az idehaza működő vállalkozásoknak. Egyebek közt az első akcióterv nyomán iktatták törvénybe a szabad pálinkafőzést lehetővé tevő adószabályokat, valamint az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentességét kimondó paszszusokat is. Utóbbi rendelkezések tavaly ősszel valóságos ingatlan-ajándékozási hullámot indítottak el az országban.
A kormányzat ezután hozzálátott az egykulcsos, 16 százalékos, családokat támogató személyi jövedelemadó-rendszer kialakításához. Az új szisztéma legfontosabb elemeivel az idei esztendőben már megismerkedhettek a polgárok. Január elsejétől a korábbi két adókulcs helyett immár egyetlen mértékkel kell számoljunk, a kiskorú gyermeket nevelő szülők pedig igénybe vehetik a gyerekkedvezményeket. Ezek szerint egy gyermek után havi tízezer, két gyermek után összesen havi húszezer forint enyhítés jár, míg a három- vagy többgyermekesektől gyerekenként havonta 33 ezer forinttal vonnak le kevesebb adót. Az előzetes számítások azt valószínűsítették, hogy az új rendelkezések több mint félmillió szülőt szabadítanak meg a személyi jövedelemadó jelentette nehézségtől. Az év elején azonban éppen az új adószabályok okoztak elégedetlenséget. Bizonyos munkáltatók ugyanis – figyelmen kívül hagyva az Országos Érdekegyeztető Tanácson született béremelési megállapodást – nem növelték megfelelő mértékben dolgozóik keresetét, így többeknek, főként az alacsonyabb jövedelműeknek csökkent a keresménye. A kormány elsőként a közszféra kellő nagyságú béremeléséről gondoskodott, majd igyekezett rábírni a versenyszféra munkáltatóit a korábban közösen kialkudott keresetnövelés végrehajtására. A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása az elkövetkező években folytatódni fog. Eddig annyit tudni, hogy rövidesen végleges búcsút vehetünk a szuperbruttósításnak nevezett számítási módszertől: ennek nyomán két-háromszáz milliárd maradhat a legálisan munkát vállaló polgároknál. Az adójóváírás tervezett kivezetése ugyanakkor növeli a dolgozók közterheit.
A lakosság és a hazai vállalkozások adójának mérséklését túlnyomórészt a multinacionális cégekre kivetett válságadókkal ellensúlyozta a kormány. A kabinet elsőként a bankszektortól kért nagyobb összegű – kezdetben évente 180 milliárdos – hozzájárulást, majd az energetikai, a telekommunikációs és a kiskereskedelmi vállalatok – összesen 160 milliárdos – válságadóját jelentette be. A krízisben is profitot termelő szektorok külön közterhe több évet is megél.