„Ki kell törni az ördögi körből”

A munka világában tervezett lépések, köztük a korengedményes nyugdíjrendszer átalakítása miatt támadta tegnap a parlamentben főként a szocialista ellenzék a kormányt. A kormányoldalon viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a szocialista regnálás idején tönkrement az ország, így nincs pénz arra, hogy azok kapjanak juttatásokat az állami kasszából, akik, bár tudnának, nem dolgoznak. Az LMP-sek bejelentették, népszavazást kezdeményeznek a témában.

Büfé. Az interpellációk közben Kövér László rendreutasította a szocialista képviselőket, mert – mint mondta – „az egy dolog, hogy bekiabálnak, ha más beszél, de esznek-isznak is az ülésteremben, összekeverve azt a büfével”. Az Országgyűlés elnöke az egyik honatyának külön is szólt: „A képviselő úr lesz szíves levenni a teásflakont az asztaláról? Legközelebb sört hoz be?” Szűcs Erikának – aki még a Gyurcsány-kormány idején a Hír TV kamerájába beszélt pogácsával teli szájjal – azt mondta, „ne nézzen így”, és viselkedjen úgy, ahogyan egy volt miniszterhez illik. (MN)

---

Börtön járhat. Két, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék azt, aki akadályozza az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkáját, annak vizsgálatát. Ez szerepel abban a törvényjavaslatban, amelynek általános vitáját tegnap kezdte meg az Országgyűlés. A gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa az első olyan sarkalatos törvényjavaslat, amely az új alaptörvényhez kapcsolódik. Az indítvány nemcsak szimbolikus jelentőséggel bír, de véget vet a következmények nélküli ellenőrzések gyakorlatának is – hangsúlyozta Rogán Antal (Fidesz) a javaslat parlamenti expozéjában. Az ÁSZ jogkörét bővítő jogszabály idén július elsején lépne hatályba. A számvevőszék a közpénzügyekre legszélesebb rátekintéssel rendelkező szervezet, a központi és az önkormányzati szinten egyaránt vizsgálódnak. Az előterjesztők rögzítik, hogy a javaslat jelentős garanciákat tartalmaz az ÁSZ függetlenségének biztosítására. A személyi állományra vonatkozóan több tekintetben változtatnának: az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és magatartási szabályokat támasztanak, s ugyancsak szigorú szabályok vonatkoznának a számvevői összeférhetetlenségre. A törvény szigorítja az ellenőrzött szervezetek közreműködési, valamint az ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos intézkedési kötelezettségének szabályait is. (Sz. R.)

Nem a munkanélküliség, hanem a munkanélküliek ellen indított harcot a kormány – vélekedett a parlamentben Scheiring Gábor. Az LMP-s politikus közölte, az országban 100 álláskeresőre két álláslehetőség jut. Ezért pártja az alapvető munkavállalói jogok érdekében tíz, „a kiszolgáltatottság és a megszorítások” ellen irányuló kérdésben kezdeményezett népszavazást az Országos Választási Bizottságnál. Többek között azt akarják megtudni, a szavazók egyetértenek-e abban, hogy az álláskeresési járadék folyósításának ideje ne lehessen 270 napnál kevesebb, összege ne legyen alacsonyabb, mint az érintett legutóbbi 12 havi átlagkeresetének 80 százaléka. Kérdeznének arról is, 18 év legyen-e a tankötelezettség felső korhatára. A munkavállalói próbaidőnél az ügyben kérnek véleménynyilvánítást, hogy az maximum három hónap lehessen-e, a munkaviszony egyoldalú megszüntetésekor pedig az idén január 1-jén hatályos szabályokat kelljen-e alkalmazni.

Alig négymillióan az eltartók

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint abban egyetérthetnek, hogy 3,7 millió dolgozó képtelen eltartani a teljes lakosságot, a kabinet intézkedései pedig ezt a helyzetet kívánják feloldani. A politikus kijelentette, ki kell törni abból az ördögi körből, hogy a magas adók miatt nem bővül a foglalkoztatás, ami kisebb állami bevételeket, de növekvő államadósságot eredményez, ez utóbbi miatt ugyanakkor ki kellett vetni a magas adókat. Cséfalvay elmondta, az egykulcsos adórendszerrel, a kisadók eltörlésével, a társasági adó csökkentésével, a vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek (ennek mértéke szerinte 500 milliárd forint) jövő évtől esedékes csökkentésével jó irányba mozdult a kormány. Megjegyezte, a versenyszférában 50 000-rel többen dolgoznak, mint tavaly.
– Kiszolgáltatottnak érzik magukat az emberek, mert szerzett jogaikat tervezi elvenni a kormány – jelentette ki Mesterházy Attila a korengedményes nyugdíjakra vonatkozó elképzelések kapcsán. Az MSZP frakcióvezetője felszólította a kabinetet, vonja vissza a témában benyújtott alkotmány-módosítási javaslatát, és egyeztessen az érintettekkel. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte, 10-15 éves problémát kell rendezniük az igazságtalan nyugdíjrendszer átalakításával, az ország ugyanis csak akkor képes kilépni mostani helyzetéből, ha a munkaképes emberek dolgozni fognak.
– A munka Magyarországát kívánjuk megteremteni a munkanélküliség Magyarországával szemben, amelyet önök építettek fel – emelte ki a fideszes politikus, megerősítve, az alaptörvény módosítása csak a rendvédelmi dolgozókat érinti.
A szocialista Sós Tamás a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát bírálta, amely, mint mondta, 600 ezer embert érint. Ez szerinte ellentétes az emberi jogok európai egyezményével is. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára válaszul kiemelte: a társadalom igazságérzete nem engedi meg, hogy ne dolgozzon az a – negyvenes éveiben, egészségügyi okokra hivatkozva – nyugdíjba vonult rendőr, aki később kommandós-világbajnokságot tudott nyerni. A szocialista képviselőt arra emlékeztette, az MSZP-kormányok idején megnőtt államadósság miatt kell most évente 2500-3000 milliárdot törlesztenünk. E helyzetben nem engedhető meg, hogy aki tud, az ne dolgozzon. Arról is beszélt, hogy „ma nyugdíjnak hívják azokat a juttatásokat, amelyek nem a nyugdíjasok megélhetését biztosítják”, ez pedig nem fogadható el.
A szocialista Gúr Nándor is azt kifogásolta, hogy a kormány munkához kötné a juttatásokat, s felülvizsgálná a rokkantnyugdíjakat. Arról beszélt, hogy a válság előtti utolsó „békeévben” százezerrel többen dolgoztak, mint most. Czomba Sándor munkaügyi államtitkár viszont azt emelte ki, hogy a jelenlegi kormánynak egyszerre kell munkahelyeket teremteni, beindítani a gazdaságot és lebontani a szocialisták által felhalmozott irdatlan adósságot. Hozzátette, a Munkaerőpiaci Alapból a Fidesz– KDNP-kormány két és félszer akkora összeget oszt szét pályázatok útján, mint a korábbi kabinetek.
Szűcs Erika (MSZP) korábbi munkaügyi miniszter szintén aggályainak adott hangot, amikor arról beszélt, hogy hazánkban 270-ről 90 napra csökkent a munkanélküli- juttatás időtartama. Ezzel – mondta – az unió államai közül nálunk jár legkevesebb ideig az ellátás. Cséfalvay Zoltán úgy reagált, a német gazdasági csoda alapja is az, hogy a 2000-es évek elején átalakították munkaerő-politikájukat.

Krízis családpolitikában, egészségügyben

Magyarország legsúlyosabb problémájának nevezte a demográfiai krízist a Jobbik elnöke a parlamentben. Vona Gábor azt mondta: a kormány által alkalmazott ösztönzők nem elégségesek a születésszám növeléséhez. Kijelentette azt is: „A cigány népesség néhány évtizeden belül nagyobb számot tesz ki, mint a magyarság. Én ezt nem szeretném.” Hozzátette: eközben százezrek kényszerülnek elhagyni az országot megélhetési okok miatt. Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a kormány azért vezette be a bankadót és a válságadókat, hogy a további terheket ne a családok viseljék. Közölte, az adórendszeren keresztül akarják támogatni azokat, akik tudnak és akarnak is dolgozni.
Garai István Levente (MSZP) szintén tarthatatlan viszonyokról beszélt, ám az egészségügyre vonatkozóan. Szóvá tette, hogy az orvosok elmennek, mert előfordulhat, hogy egy takarítónő többet keres náluk. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára erre reagálva azt mondta, a jelenlegi kormány szétvert egészségügyet vett át, amelyből a szocialisták korábban több száz milliárd forintot vontak ki.

Elbocsátás indoklással

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. A jogszabályt korábban – május 31-i hatállyal – semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő passzust kifogásolta. A jogszabály új változatában az elbocsátás indoka lehet méltatlanság, bizalomvesztés, valamint nem megfelelő munkavégzés. A munkáltató köteles indokolni a felmentést, amiből az oknak világosan ki kell tűnnie, s a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű – olvasható a törvényben.

Ebadó. Általános önkormányzati ebadó bevezetése, az állatvédelmi bírságok emelése, a kölyökkutyák kikötésének tiltása is szerepel a Vidékfejlesztési Minisztérium állatvédelmi törvényjavaslatában – adta hírül a távirati iroda. Eszerint mentesülnének a díjfizetés alól azok a gazdák, akik ivartalaníttatják, csippel látják el kutyájukat, s a menhelyről hazavitt ebek után sem kell hozzájárulást fizetni. Az önkormányzatok évenkénti ebösszeírást végeznek, s köteleznék a hivatalokat arra is, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás legalább felét a kutyák ivartalanítására költsék. A jövőben az ebet fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként nyilváníthatná veszélyesnek a jegyző. Az állatvédelmi hatóság akkor alkalmazhatná e szankciót, ha a kutya testi sérülést okoz. (MTI)