Kínai nagyhét lesz Budapesten

Kiemelt jelentőségű lesz a mostani hét a magyar–kínai kapcsolatokban. Miniszterelnöki megbeszélések, kelet-közép-európai regionális konferencia, magyar–kínai gazdasági vegyes bizottsági tárgyalások szerepelnek a kínálatban. Kína komoly szerepet szán hazánknak a kutatás-fejlesztésben, amit jól mutat, hogy a kínai kormányfő Budapesten ismerteti a régiónak szánt gazdasági üzenetét.

Hajdú Péter
2011. 06. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A légügyi szállítmányozás, a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem és a víztisztító technológiák hasznosítása, valamint az autóipar lesz a központi téma a magyar–kínai gazdasági vegyes bizottság június 22-i ülésén, de a tárgyaló felek várhatóan a nehézipari és a nukleáris biztonság területén folytatott együttműködésről is intenzív tárgyalásokat folytatnak majd. A Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által vezetett magyar tárgyalóküldöttség a magyar és az uniós jogszabályok ismertetésére és a kínaiak magyarországi befektetéseinek ösztönzésére is különös hangsúlyt fektet majd.
Június 25-én a fejlesztési tárca szervezésében nagyszabású konferenciát rendeznek a Magyar Tudományos Akadémián, ahol Orbán Viktor és Ven Csia-pao miniszterelnök mellett beszédet mond Martin Schuurmans, az európai innovációs és technológiai intézet elnöke, illetve Fellegi Tamás. A konferencia központi témája a kutatás-fejlesztés lesz. Miután hazánk az unióban fontos innovációs szerepet játszik, Kína kiemelt szerepet szán hazánknak a régión belüli kutatás-fejlesztési együttműködésben. Üzenetértékű, hogy a kínai kormányfő három országot érintő európai útján meglátogatja hazánkat, s hogy a kelet-közép-európai országoknak szánt gazdasági üzenetét éppen a budapesti konferencián mondja el.
A kormányváltás óta folyamatosan bővülő magyar–kínai kapcsolatok nyitányát Orbán Viktor miniszterelnök tavaly őszi kínai útja indította, amelyen erőteljes hangsúlyt kapott a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése. A tárgyalásokon elvi megállapodás született a kínaiaknak a magyarországi vasút- és útépítésben való részvételéről, s a miniszterelnök tárgyalt a Hainan Group elnökével a légügyi együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A megállapodások gyakorlati megvalósítását a decemberben a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztossá kinevezett Fellegi Tamás felügyeli. A tavaly decemberben indult tárgyalássorozat első, pekingi fordulóján a kormánybiztos a kínai kereskedelmi és vasútügyi minisztérium első embereivel, valamint nagyvállalati vezetőkkel folytatott tárgyalásain konkretizálta a miniszterelnöki találkozó eredményeit. A kereskedelmi kapcsolatok erősítésén kívül különös figyelmet fordítottak a kínai vállalkozások magyarországi befektetéseinek ösztönzésére.
Fellegi Tamás idén áprilisban látogatott ismét Kínába, ahol Taj Pin-kuo (Dai Bingguo) államtanácsos, több miniszter, valamint a jegybank kormányzója mellett tárgyalt a Huawei telekommunikációs vállalat és a Hainan Group vezetőivel a magyarországi befektetések bővítéséről. A megbeszélések során felmerült egy cargo és logisztikai központ magyarországi kialakítása, valamint a szennyvíztisztítást és az energiahatékonyságot növelő magyar technológiák kivitelének élénkítéséről is szó esett. Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a China Railway vezetőjével, amely szerint a világ egyik legjelentősebb építőipari vállalatcsoportjaként számon tartott kínai cég technológiai, építési és pénzügyi eszközökkel vesz részt a MÁV korszerűsítésében. Szerepet vállal a meglévő vasútvonalak fejlesztésében, az új vasútvonalak tervezésében és megépítésében, és mozdonyokat, vasúti berendezéseket szállít a MÁV-nak. Áprilisban került sor Pekingben a harmadik ma-
gyar–kínai mezőgazdasági munkacsoport ülésére is. A Czerván György államtitkár által vezetett delegáció tárgyalásai nyomán várhatóan megindulhat a magas feldolgozottságú élelmiszerek, húsok, vízi szárnyasok és szaporítóanyagok exportja.
Szakértők szerint az idei év mérföldkő lehet a két ország kapcsolatában, hiszen az év első felében csak a nemzetgazdasági tárca és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal nyolc nagyobb delegációt fogadott, amelyek a magyarországi befektetési lehetőségek iránt érdeklődtek. Becslések szerint eddig mintegy 2,5 milliárd dollár kínai tőke érkezett hazánkba.
Tavaly a két ország kereskedelmi forgalma is jelentősen nőtt, s elérte a 8,72 milliárd dollárt, ezen belül exportunk 26 százalékos növekedést ért el. 2010-ben Magyarország teljes kivitelének 1,62 százaléka ment Kínába, vagyis a távol-keleti ország az EU-tagállamok, Oroszország, Ukrajna, Törökország és az Egyesült Államok után a legnagyobb felvevő partnert jelentette.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.