Románia, úgy tűnik, tíz-tizenöt évet visszaugrott az időben az elmúlt napokban, hiszen a legsötétebb funari időket idézi az, ami Kolozsváron és a bukaresti parlamentben az elmúlt napokban történt. Kezdődött az egész a kolozsvári Mátyás-szobor felirata körüli kálváriával. Fadrusz János leghíresebb alkotása nélkül a kincses várost nehéz elképzelni, és ezt tudják a románok is. Ezért, ha a szobrot nem tudják is eltávolítani, legalább nekik tetsző magyarázatot tesznek mellé.
„A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult” – írta valamikor a román történész, Nicolae Iorga, és ezt a mondatot még a hírhedt Gheorghe Funar polgármester idején rakták ki a szobor talapzatára. A szoborcsoport felújításához a magyar kormány négyszázezer euróval járult hozzá, hogy aztán éjjel, fű alatt ez a mondat is visszakerüljön, ezúttal a földhöz rögzített réztáblára. Hiába találták ki a magyarok, hogy virágokkal fedik el a táblát, a rend szigorú őrei még a magyar nagykövetet is rendreutasították, amikor megpróbált csokrot tenni a feliratra.
És ez csak egy az utóbbi idők magyarellenes megnyilvánulásainak sorában. Ismeretlen tettes két napon belül ellopta a magyar feliratot is tartalmazó ötnyelvű üdvözlő táblák egyikét. Funar idején tizenkét nyelven, még kínaiul is kiírták, hogy üdvözlik a látogatót Kolozsváron, de a magyar szövegre már nem volt hely a hatalmas pannón. Elgondolkodtató, hogy Romániában mekkora politikai hisztéria lett a székelyföldi brüsszeli képviselet irodájának megnyitása kapcsán. Akadt olyan román politikus, aki egyenesen Székelyföld létezését vonta kétségbe (nyilván életében nem hallott Orbán Balázs monumentális munkájáról, A Székelyföld leírásáról, sőt a szocializmus idején is létező Maros–Magyar Autonóm Tartományról sem), egy másik pedig az Európai Parlament alelnökétől, Tőkés László képviselőtől vonná meg a magyar állampolgárságot. Lényeges viszszalépés az is, hogy az elmúlt napokban a bukaresti képviselőházban csendben elfogadták azt a Giurgiu-féle javaslatot, amely a földrajz és a történelem magyar nyelvű oktatását lehetetleníti el újra.
Nem tudom, mi az oka az utóbbi időben felerősödött magyarellenes hullámnak, de valamiért sikerült visszahozni a kilencvenes évek közepére jellemző hangulatot. Ráadásul előzmények nélkül, hiszen a magyar–román államközi kapcsolat az elmúlt egy évben kifejezetten jónak volt nevezhető, keleti szomszédunk szó nélkül vette tudomásul a magyarok könnyített állampolgárságát lehetővé tevő jogszabályt, és a nemzeti összetartozás napja miatt sem jelezte rosszallását.
Az elmúlt napok eseményeit összegezve azt gondoltuk, ez már rég lejárt lemez, de ezek szerint van igény erre a produkcióra.
Lánczi András: Na és mi van akkor, ha Magyar Péter csak egy egyszerű stróman?