Több mint 41,5 milliárd forintos veszteséget termelt a jegybank 2010-ben – mondta a tavalyi év gazdálkodásáról szóló jelentésük bemutatásán Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Tájékoztatása szerint a költségvetésből 29 milliárd forintot kellett juttatni az MNB-nek a kiegyenlítési tartalék pótlására, ami március 31-ig meg is történt. Simor András a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy „ez elméleti veszteség”, akkor változna valódivá, ha a kiegyenlítési tartalék által érintett értékpapírokat eladnák, a pótlást azonban erre a „nem realizált veszteségre” is előírják a jogszabályok. A 41 milliárdnyi általános veszteséget a jegybank eredménytartaléka fedezte, a költségvetésből így erre nem kellett külön térítést nyújtani. Példamutatóan felelős gazdálkodást folytatott az MNB – jegyezte meg a sajtótájékoztatón a központi pénzintézet első embere. Állítását azzal indokolta, hogy jelentős megtakarításokat sikerült elérni az elmúlt két évben a működési költségek terén például az informatikai kiadások leszorításával. Az MNB felügyelőbizottsága távolról sem osztja Simor véleményét, a testület tagjai a közelmúltban több elmarasztaló határozatot is elfogadtak a jegybank gazdálkodásával kapcsolatban. Az egyik határozat azt mondja ki, hogy az arculatváltás felesleges volt, túlzott költségeket vont maga után, így felmerül a jogsértés gyanúja. Egy másik ilyen dokumentumban az áll, hogy a felügyelőbizottság értelmetlennek és kockázatosnak tartja a szervezeten kívüli tanácsadók alkalmazását. (Mint ismert, az MNB Gyurcsány Ferenc és az SZDSZ volt tanácsadójának, Braun Róbertnek a cégét szerződtette kommunikációs tanácsadói feladatok ellátására.) – Mindkét elmarasztaló határozatról múlt hét pénteken született papíron döntés, az éves jelentésről holnapután lesz a szavazás – összegezte a Magyar Nemzet kérdésére egy forrásunk. A vizsgálatot folytató testület azt is kifogásolta, hogy a jegybanknál a működési költségek lefaragása nem a bérek csökkentéséből, hanem leépítések révén valósult meg. A vezetők átlagkeresete a jegybanknál – derült ki Járai Zsigmond, a felügyelőbizottság elnökének korábbi tájékoztatójából – elérte az évi 22 millió forintot, de előfordult az évi 55 millió forintos jövedelem is, továbbá nem alkalmazták a költségvetési pénzből gazdálkodó szervezetekre előírt havi kétmillió forintos bérplafont. Mivel a jelentés az Országgyűlés számára készült, a képviselők döntenek arról, milyen következményei lesznek a megállapításoknak.
– Sem a jegybanki értékeket, sem a színvonalat nem tükrözte, így nem támogatta a hitelességet az MNB régi arculata – indokolta a tegnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Simor András, miért volt szükség a logó lecserélésére. Mint mondta, az „alapos márkakutatás”, húsz új logóterv készítése és az arculati kézikönyv 28,5 millió forintba került. A gyártási költségek (névjegycsere, levélpapír, új táblák) 17 millió forintot emésztettek fel, így jön ki a sajtóban emlegetett 46 milliós ráfordítás. – Az MNB 2010-ben összesen 316 millió forintot költött kommunikációra, csaknem 37 millióval többet, mint egy évvel korábban – ismertette lapunk érdeklődésére Simor András, aki azt is hozzátette, hogy az előző évekhez képest ez a ráfordítás alacsonyabb. – Örülök annak, hogy negatívról stabilra változtatta az ország besorolását az egyik hitelminősítő. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjenek a finanszírozás költségei – jegyezte meg újságírói kérdésre a jegybankelnök. Szerinte ez a döntés a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram iránti bizalom megelőlegezése, a hitelminősítők úgy látják, hogy az ország „képes lesz végrehajtani a programokat”. – Kemény fába vágta a fejszéjét a kormány, reméljük, hogy sikeres lesz – tette hozzá.
origo.hu
Október 1-től Budapesten is elindul az új háziorvosi ügyeleti rendszer
