Többórás, éjszakába nyúló tárgyalás után a berlini kormánykoalíció döntést hozott az utóbbi hetek legtöbbet vitatott témájáról, az atomenergiától való búcsú részleteiről. A kereszténydemokraták és a liberálisok a „kiszállni-átszállni-beszálni” problematika megoldásának olyan formájában egyeztek meg, amely lehetőséget nyújt az ellenzéki pártoknak, a szociáldemokratáknak és a Zöldeknek is arra, hogy betársuljanak a konszenzuskeresésbe. A kancellári hivatalban lezajlott ülést megelőzően százötvenezer polgár vonult ki az utcára és tüntetett az atomerőművek leállítása mellett.
A Merkel-kabinet magáévá tette a kancellár asszony kezdeményezésére a fukusimai tragédiát követően alakult bizottság javaslatát, miszerint tíz év múltával az ország lemond az atomenergiáról. E szakmai meggyőződésnek eleget téve vázolták fel a „kiszállás” menetrendjét. A tizenhét erőmű többségét 2021-ig leállítják, három reaktor azonban egy évvel tovább üzemelne, amennyiben az energiafogyasztás ezt megköveteli. Egy létesítményt üzemképes állapotban tartanának arra az esetre, ha az időjárási viszonyok miatt az energiaellátás szükséghelyzetbe kerülne, így szürke és hideg téli napokon, amikor a napból nyert energia nem képes megfelelő mennyiségű elektromos áramról gondoskodni. A reaktorokat működtető, energetikai cégekre kiszabott atomadó – elsősorban a szabad demokraták javaslatára – továbbra is érvényben marad, és évi 1,3 milliárd euróhoz segíti a pénzügyminisztériumot. Ezt az összeget az államadósság csökkentésére és az atomhulladék egyik kiöregedett tárolójának szanálására fordítják.
Meglepő politikai lépésnek számít, hogy Angela Merkel azonnal informálta az ellenzéki pártokat, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megnyerje támogatásukat. Erre az SPD inkább hajlik, mint a Zöldek.
Sigmar Gabriel SPD-elnök kétségbe vonja a készültségben tartandó reaktorra vonatkozó elképzelést. Renate Künast, a Zöldek parlamenti frakciójának egyik vezetője attól tette függővé pártja válaszát, hogy a kormány hajlandó lesz-e a megújuló energiaforrások fejlesztésének határozott támogatására.
A gazdasági élet meghatározó menedzserei közül a Daimler– Benz autókonszern élén álló Dieter Zetsche az ipari központ Németországot fenyegető kockázatról beszélt, a megfizethető energiaellátást megkérdőjelező veszélyről. „A Japánban bekövetkezett atomkatasztrófa érzelmektől túlságosan áthatott döntésekre késztette a politikusokat” – mondta.
origo.hu
Itt hallgathatja meg Orbán Viktor parlamenti szezonnyitó beszédét - videó
