Panyenkázás

F E H É R E N  F E K E T É N

Történet 1.: pár éve egy nemzetközi teremfocitornán sportújságírók alkotta csapatunk a német jogászválogatottal vívott ádáz csatát, amely 2-2-s rendes játékidőt követően büntetőrúgásba torkollott. Ekkor egyik játékostársam így szólt: „Rúgjuk mi hárman ballábasok, keresztbe a bal felsőbe, mert a kapusuk mindig elvetődik laposan, általában jobbra.” Ráálltunk, először egy másik kollégám küldte a labdát a „megadott címre”, másodszor jómagam, aztán egy német bakit követően jött az ötletgazda, nekifutott, majd a megint eldőlő kapus felett bokából lágyan a léc alá emelt. Hetesből, kispályán „panyenkázott”!
Történet 2.: Blasz-négyben játszó barátom – az előző példabeszéd első büntetőjének értékesítője – mesélte, hogy 0-1-re álltak az aktuális bajnok ellen a 45. percben, amikor 11-eshez jutottak. Mivel egyik csapattársuknak akkor született gyermeke, ő lőhette azt. Lazán nekifutott, de a helyén maradó hálóőr belsővel lekezelte középre tartó gurítását. A játékvezető viszont újrarúgatta büntetőt, ekkor jött a „panyenkázás”, de a kapus most sem vetődött el, így unott arccal a mellére vehette az emelést. Csak érdekességképpen a végeredmény: 0-7…
Minden futballszerető embernek akad hasonló meséje akár magasabb, nemzetközi szintről is, lásd például Totti 2000-es Eb-elődöntős, Zidane 2006-os vb-döntős találatát, vagy tavaly a dél-afrikai világbajnokságon az uruguayi Abreu Ghánának lőtt tizenegyesét. A lényeg, hogy Antonín Panenka napra pontosan harmincöt éve, 1976. június 20-án, a Csehszlovákia–NSZK Európa-bajnoki fináléban iskolát teremtett. S az is látszik, hogy ennek az iskolának azóta akadtak jó és rossz tanulói egyaránt, s ez így marad, amíg a labda gömbölyű. A „panyenkázásban” az a szép, hogy ha sikerül, elvégzője a legnagyobb király, ha viszont nem, akkor köznevetség tárgya lesz. Középút nincs.
Hatalmas tévedésben él, aki szerint elég egyszerűen, vagányan alápörgetni a labdának. Panenka, a hetvenes–nyolcvanas évek 59-szeres csehszlovák legendája elmondása szerint két éven keresztül gyakorolta a végrehajtást. Motiváció gyanánt sör-csoki versenyt vívott klubja, a Bohemians Praha kapusával, Zdenek Hruskával. Utóbbi többször védett, mint amenynyi gólt kapott, így Panenkának fogyott a türelme és a zsebpénze. Éjszakákat virrasztott át, mígnem kiötlötte a „panyenkázást”, amit aztán tökélyre fejlesztett. Olyannyira fordult a kocka, hogy abba kellett hagyniuk a gyakorlást, mivel a Hruskától kapott sok sörtől és csokoládétól hízásnak indult…
A védjegyének számító tizenegyest először egy barátságos mérkőzésen, majd pár hazai bajnokin próbálta ki, aztán „jegelte”. Két hónappal az Eb előtt határozta el, hogy ha a kontinensviadalon büntetőre lesz lehetőség, így rúgja. Mint mesélte, szerencséje volt, hogy akkoriban még nem küldtek kémeket a rivális edzéseire, így a német Sepp Maiernek, a kor talán legjobb kapusának fogalma sem volt arról, mire számíthat. Az elképesztő az egészben, hogy a bajuszos cseh(szlovák) vitézt az sem tántoríthatta el szándékától, hogy ez a bizonyos tizenegyes az Európa-bajnoki címről döntött. Százszázalékos biztonsággal végezte el feladatát, dinamikus mozgásával, lendületével, szemkontaktusával alaposan becsapta Maiert, aki balra dőlt, miközben a labda középen a hálóba hullott.
A diadal hőse decemberben ünnepelheti 63. születésnapját, jelenleg a Bohemians 1905 elnöke. Tizenhét esztendőt töltött a prágai zöld-fehér klubban, csak harminckét éven és ötven válogatottságon túl mehetett „nyugatra”, de nem messze, Bécsbe, s színeket sem váltott, hiszen a Rapid Wien szerződtette. Bajnoki címeket, kupát nyert itt, s bejutott az 1985-ös KEK-döntőbe, csereként kapott szerepet az Everton elleni 3-1-es vereségben. Egy szabadrúgását az elmúlt harminc év legszebb góljának választották Ausztriában, noha nem is „panyenkásan” végezte el.
Tudjuk, ki sarkazott vagy ki ollózott először gólt a labdarúgás története során, esetleg kihez fűződik a biciklicsel ötlete? Nem. Pedig ezeket az „elemeket”, mint a tornában, nyugodtan elnevezhették volna kitalálójukról. Panenkának pontosan harmincöt éve megadatott ez a tisztesség, nem véletlenül lóg a képe a prágai Arany Tigris kocsma falán. Hrabaléval együtt.