Üres tér, a falon jelek sorjáznak – kijáratot, menekülési útvonalat jelző, dohányzást tiltó tábla, nő- és férfipiktogram, tűzjelző rajza. Aztán a térbe betéved egy kortalan, magának való lány, aki sajátos világot formál ezekből az ábrákból. A konnektor egyszer fülhallgatóval kiegészítve mosolygós arccá változik, aztán hirtelen benzinkút lesz. A melegítő zsebéből előkerülő férfi és kutya figura sétára indul, az ajtófélfának látszó keret autóúttá válik, a cipők fehér díszsávjai pedig zebraként funkcionálnak. A tűzjelző ebben a világban fánkot jelöl, a poroltóval táncra lehet perdülni, szerelembe lehet esni, a kijárat felirat betűinek keverésével pedig különböző utasításokat lehet adni. Aztán előkerülnek a melegítő mosási útmutatói, amelynek piktogramjaiból olyan velős életigazságok derülhetnek ki, mint például az, hogy a só AIDS-et okoz a tündéreknek. Mindegyik jelzésnek megvan ugyan a maga jelentése, amelyet a szocializáció során olyan természetesen sajátítunk el, mint a nyelvet, de Cristina előadása szerint bármilyen más jelentéssel is felruházhatók ezek az egyezményes jelek. A spanyol koreográfus 2006 óta játszsza világszerte ezt a darabot, amelynek alapötletét a kijárat (azaz spanyolul: salida) felirattal való játék, az átvitt és szó szerinti jelentések közötti balanszírozás adta.
Juhász Dóra, a Trafó sajtóreferense, illetve a beavató színházi programok felelőse a bécsi ImpulsTanz nemzetközi táncfesztiválon látta Cristina darabját, amely intenzíven illeszkedik a Trafó beavató programjának struktúrájába, így azonnal meg is hívta.
A Trafó beavató programjának lényege – amelyben félévenként három produkciót néznek meg és dolgoznak fel a részt vevő iskolák diákjai –, hogy a tinédzserkorosztály számára megmutassa, milyen utakat jár be a kortárs színház. Értelmezési keretet nyújt, kreatív gondolkodásra buzdít. A beavató program (vezetője Gyevi-Bíró Eszter) többrészes drámapedagógiai blokkból épül fel: az előadások előtt ráhangolódó foglalkozást tartanak az iskolákban, ahol az előadáshoz kapcsolódó feladatokat kell elvégezniük a gyerekeknek. Cristina darabjának esetében gesztusstilizáció, tárgyanimáció és etűdtervezés szerepelt a listán. Miután a gyerekek megnézték az előadást, újabb foglalkozások segítik értelmezni a látottakat. Gyevi-Bíró Eszterék minden, a programban szereplő előadáshoz saját drámapedagógiai feladatsort dolgoznak ki, hogy a diákok könnyebben tudjanak azonosulni az adott produkcióval. A gyerekek előtt így új perspektívák nyílhatnak, más szemüvegen keresztül szemlélhetik a világot.
Cristina Blanco előadásával erre a fél évre véget ért ugyan a Trafó beavató programja, de a jövő évadban tovább folytatódik. Az őszi fél évre vonatkozó pályázatot néhány héten belül írják ki.
(Cristina Blanco: Cuadrado-Flecha-Persona Que Corre. Trafó – beavató program.)
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók