Németországban három szervezet felel a kém- és terrorelhárításért: a szövetségi hírszerzés (BND), az alkotmányvédő hivatal és a hadsereg titkosszolgálata (MAD), amely jelenleg 1280 személyt foglalkoztat. A struktúrák átalakítása elsősorban a MAD-ot érinti. A minisztérium belső használatra készült feljegyzése szerint a katonák és a polgári alkalmazottak egyharmada kénytelen lesz búcsút venni az évi 73 millió eurós költségvetéssel működő szervezettől, amelynek munkáját a nyilvánosság elől sikerült eltitkolni. Politikai körökben erősödik a meglátás, hogy három hasonló tevékenységet ellátó szervezet luxusnak számít. A liberális FDP parlamenti frakciójának ügyvezetője szerint a BND és az alkotmányvédő hivatal éppen úgy az ellenséges kémek és szélsőséges erők ellen harcol, mint az MND, csak a kaszárnyák falain kívül. „Ennek ismeretében a hadsereg szolgálatára már nincs szükség” – véli Christian Ahrendt. Véleményét alátámasztja az a tény, hogy Afganisztánban a szövetségi hírszerzés végzi a katonai felderítést, a MAD mindössze a Bundeswehr-tábor belső biztonságáról gondoskodik, s elsősorban az ott alkalmazott afgán személyek ellenőrzésére koncentrál.
Saját jövője érdekében a kölni Konrad Adenauer kaszárnyában székelő és az ország területén tizenkét külszolgálattal rendelkező MAD figyelmeztet arra, hogy külföldi ügynökök továbbra is fokozott intenzitással dolgoznak a köztársaság területén, különösen az oroszok és kínaiak megbízásából. Ezek felderítése mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a jelenséget sem, hogy a hazai neonáci csoportok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a hadsereg tagjaira. E területen évente 700 gyanús eset foglalkoztatja a hadsereg titkosszolgálatát.
A MAD hírnevét az újraegyesítés óta súlyos teher nyomja. A szolgálat hajdani helyettes vezetője, Joachim Krase ezredes egyben az NDK állambiztonságának is dolgozott anélkül, hogy leleplezték volna. A kettős ügynököt nem lehetett felelősségre vonni, mert nyugdíjazása után elhunyt.
origo.hu
A következő napok időjárása: jön a nagy fordulat
