A vörös sárkány

Szó sem lehet arról, hogy Wales tagja legyen a 2012-es londoni nyári olimpián részt vevő brit labdarúgócsapatnak – nyilatkozta a napokban Neville Southall, a walesi futballválogatott egykori kiváló kapusa. A brit olimpiai bizottság ugyanis kedden jelentette be, hogy 52 év után ismét közös labdarúgócsapat szerepel majd a jövő évi olimpián, miután az angol, az északír, a walesi és a skót labdarúgó-szövetség között megszületett az erről szóló „történelmi” megállapodás. A legutóbb az 1960-as római olimpián részt vevő, utolsó tétmérkőzését 1971-ben játszó közös brit futballválogatott újjászületését azonban egységesen vétózták meg a „tartományok”. Mint Neville Southall nyilatkozta, részvételével futballidentitását veszítené el
Wales. „Az olimpián való részvétel lényege az a különleges pillanat, amikor felvonják a zászlókat. Milyen zászlót vonnak fel, ha nyernek? Az Egyesült Királyságét? Az nem az én zászlóm. Az enyém a sárkány” – utalt Southall a walesi Gwynedd-királyság VI. századi uralkodója, Cadwaladr király vörös sárkányos címerére, amely a jelenlegi walesi lobogót is díszíti.
Neville Southall szavai tükrözik azt a fajta magatartást, amely egyre inkább jellemzi az Anglia által évszázadokkal ezelőtt megszállt területeket, az Egyesült Királyság egyre önállóbb tagországait, az egyre erősebb identitástudattal rendelkező északír, walesi és skót lakosságot. Skóciának 1999 óta működik önálló parlamentje, amely Londontól függetlenül dönthet olyan kérdésekben, mint az oktatásügy, az egészségügy és a környezetvédelem, 2007 óta pedig az a Skót Nemzeti Párt van kormányon, amelynek nem titkolt szándéka, hogy kivívja Skócia függetlenségét az Egyesült Királyságtól, még akkor is, ha ehhez jelenleg nincs meg a lakosság többségének támogatása. Walesben ugyan szó sincs függetlenségi törekvésekről, de az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt azok száma, akik nyelvükben, kultúrájukban, identitásukban vagy a sporton keresztül is meg kívánják magukat különböztetni a szomszédos Angliában élőktől.
Walesben egy idén márciusban rendezett népszavazáson mondtak igent a szavazók arra, hogy az 1998-ban létrehozott walesi nemzetgyűlés húsz területen – így az egészség- és az oktatásügyben – közvetlenül, London beleszólása nélkül hozhasson törvényeket. Azóta szakértők önálló, az angolokétól független jogi rendszer felállítását sürgetik
Wales számára, a walesi kormányfő, Carwyn Jones pedig azt sem tartja kizártnak, hogy Wales az adózás és a pénzkölcsönzés egyes területein is maga dönthessen. Az egyre nagyobb hatalmú tagország bizonyos politikusai – többek között Dafydd Elis-Thomas volt házelnök, a szeparatista Plaid Cymru párt politikusa – a londoni kormány Wales-ügyekért felelős minisztériumának megszüntetését javasolják, mondván, az angol–walesi viszonyt kormányközi és parlamentek közötti kapcsolattá kellene átalakítani. Az identitástudat erősödésével egyetemben nő a walesi nyelvet elsajátítók száma is; bár az angol mellett a walesi is hivatalos nyelv, az utóbbit a hárommilliós lakosság mintegy 21-22 százaléka beszéli. A nemzeti oktatási tanterv szerint 16 éves korig kötelező a walesi nyelvtanulás minden diák számára.
– A brit kormány üdvözli azt a tényt, hogy növekszik a walesiül beszélők száma, teljes mellszélességgel támogatja a nyelv használatát, mert szerintünk a nemzeti identitás kifejezését ösztönözni kell. Az előző konzervatív kormány vezette be 1993-ban azt a walesi nyelvtörvényt, amely lehetővé tette, hogy a közhivatalokban is használhassák a walesi nyelvet – mondta lapunknak David Jones, a brit kormány Wales-ügyekért felelős államtitkára, aki Arany János A
walesi bárdok című balladája megzenésített változatának világpremierjére érkezett Budapestre. A
Walesből származó konzervatív politikus kitérő választ adott azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy mi a véleménye a magyar nyelv használatát korlátozó szlovák törvényről, a walesi függetlenségi törekvésekkel kapcsolatban azonban elmondta: „Walesen belül kevesen támogatják a függetlenséget. A
walesi nacionalista párt, a Plaid Cymru gyengén szerepelt a legutóbbi választásokon, de még a párton belül is megoszlanak a vélemények a függetlenség kérdéséről. Nincs kétségem afelől, hogy az Egyesült Királyság erősebb, ha egységesebb, és ezt a walesiek is így látják.” David Jones szerint a bírálatok ellenére minisztériumának fenntartására is szükség van, hiszen ezzel azt biztosítják, hogy Wales hangját Londonban is hallassák.
David Jones szót ejtett arról a tényről is, hogy a brit munkaerőpiac megnyitása a Kelet-Európából érkezők számára Walesben is érzékelhetővé vált, hiszen rengeteg lengyel állampolgár érkezett az országba, „különösen Wrexham városába, ahol már vannak lengyel utcanevek, és a rendvédelmi erők számos tagja lengyelül beszélget egymással. Gazdagabbá tették a kultúránkat. Értékeljük a hozzájárulásukat a gazdaságunkhoz. Azt hiszem, a legtöbb ember ezzel egyetért”.