Legutóbb akkor jött divatba a társasház-alapítás, amikor a nagyobb értékű villák tulajdonosai e módszerrel próbálták megúszni a luxusadót. Ezek az átalakítások azonban kizárólag az adózásra vonatkozó jogszabályok bevezetését megelőzően, illetve az arról szóló hírek felröppenésekor kezdődtek meg, és a „papírmunkán” kívül nem nagyon jelentettek mást. Nem ez a helyzet viszont akkor, amikor tulajdonosaik a régóta vevőre váró, többgenerációs családi, egy kézben lévő ikerházakat vagy a jól szeparálható kertes házakat kísérlik meg két külön otthonként értékesíteni.
– A nagyobb, nehezen eladható ingatlanok tulajdonosai általában bizonytalanok, és értékesítéskor a társasházzá alakítás lehetőségét inkább csak „vagylagosan” fontolgatják. És persze az ilyen jellegű átalakításra értelemszerűen csak azon épületeknél van lehetőség, amelyben albetétesítéssel két-három lakást könnyedén ki lehet alakítani. Ez a megoldás ilyen esetekben azért lehet szerencsés, mert míg a nagyobb alapterületű, drágább otthonok eladása ma nehézkes, addig az épületek kisebb, különálló egységekre bontva nagyobb eséllyel kelhetnek el, és a négyzetméteráruk is magasabbra jöhet ki – mondja Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője.
Az imént felvázolt értékesítési stratégia azonban általában csak akkor működőképes, ha a nagyobb vagy többgenerációs családi házak lakásai az udvar vagy a lépcsőház felől megfelelően elszeparálhatók – akár szintenként, akár minimális oldalsó bontással. A másik feltétel az, hogy a tulajdonosnak rendelkezésére álljon az átalakításhoz szükséges összeg, ugyanis a társasházzá alakítás költsége nagyjából százezer forint, amelyhez még hozzájön a közművek épületen belüli leválasztása. Emiatt van az, hogy a tulajdonosok rendszerint csak akkor élnek ezzel az értékesítési móddal, ha az egyben történő eladásra kevés esélyt látnak.
– Az ingatlanközvetítők ilyenkor „vagylagos” megbízást kapnak, azaz a tulajdonos elfogadja mind az ingatlan egyben, mind pedig önálló egységenként történő értékesítését, ám a többség az előbbi eladást részesítené előnyben. Az persze változó, hogy az értékesítés ezen módszere hol lelhető fel leginkább, de inkább a prémiumkategóriás körzeteket jellemzi, mert ezeken a területeken épültek olyan nagyobb ingatlanok, amelyek egy kézben vannak. Ebből az is következik, hogy például Budapesten nemcsak Budán, hanem a drágább pesti környékeken, például a XIV. és a XIII. kerületben is találkozni ilyen jellegű hirdetésekkel. De persze ez sem aranyszabály, hiszen erre az értékesítési módozatra még Csepelen is látni példát – hangsúlyozza Beák Attila. Az irodavezető szerint ez az értékesítési technika ugyan mindig is ismert volt, azonban a gyakorlatban csak a válság elején kezdték alkalmazni, s csak az idő előrehaladtával került egyre jobban előtérbe – olyannyira, hogy ma már a nagyobb házaknak nagyjából az öt százalékán ily módon is megpróbálnak túladni.
Figyelemre méltó az is, hogy miközben ezzel a módszerrel az átalakításra alkalmas házak öszszességében könnyebben és magasabb négyzetméteráron értékesíthetők, a tulajdonosok többsége első körben nem vállalja be a „társasházasítást”. – Ez a megoldás azért merül fel csak a legvégső esetben, mert kifejezetten az értékesebb házak esetében vethető be, ezek tulajdonosai pedig jobban „szeretnek” egyben kézhez kapni több tízmillió forintot, mint többször kisebb összeget. Másrészt ezen ingatlanok értékesítése csak akkor válik nagyon sürgőssé, ha az eladást hitelfizetési problémák kényszerítik ki. Ha az eladásra csak azért van szükség, mert a gyerekek kirepültek a családi fészekből, akkor a szülők az értékesítés érdekében még nem vállalják be azonnal az átalakítással járó munkát – kivéve, ha anyagi gondjaik is vannak.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
