Mind több pórul járt hitelező tesz jogi lépéséket, hogy visszaszerezze a bedőlt cégekben ragadt pénzét – erről árulkodik a Fővárosi Bíróság (FB) adatsora. A budapesti ítélkező fórum tapasztalatairól az FB gazdasági kollégiumának vezetőjét kérdeztük. Kiss Gábor közölte: az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedett azoknak a polgári pereknek a száma, amelyeket korábban felszámolásba, megszűnésbe kergetett vállalkozások tulajdonosai és vezetői ellen indítottak a pénzükre hiába váró társaságok és magánszemélyek. A céglovagokkal szemben nem csak az üzleti szféra résztvevői lépnek fel: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal polgári per útján is igyekszik megszerezni a csalárd üzletemberektől a kifizetetlen közterheket.
A kollégiumvezetőtől megtudtuk, hogy manapság ezrével rendelik el a fizetésképtelen cégek megszüntetését, s a felszámolási hullámként is emlegetett hazai folyamat már négy-öt éve tart. Ehhez képest a cégbedöntők elleni első perek csak nemrég, 2009-ben indultak meg. – Ennek az az oka – fejtegette Kiss Gábor –, hogy a tartozásban úszó és a felszámolás sorsára jutó cégek egykori tulajdonosainak, vezetőinek felelősségét kimondó szabályokat 2005– 2006 táján fogadták el, s a passzusokat csak az azutáni ügyekre lehetett alkalmazni. Kezdetben kevés céglovagot fogtak perbe, ám az utóbbi időszakban mind többen lépnek fel a csalárd üzletemberek ellen. – Jelenleg nagyjából húsz ilyen ügyet tárgyal a Fővárosi Bíróság, s várakozásaink szerint jövőre akár száznál is több efféle eljárás veheti kezdetét – fogalmazott Kiss Gábor.
A hitelezők több okból is bírósághoz fordulhatnak. Pert indíthatnak például, ha a bedőlt vállalkozás a cégvezető kétes magatartása miatt nem fizette ki a tartozásokat. Ennél az ügytípusnál már több fontos döntés született. Az egyik esetben a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozás úgy adott kamatmentes kölcsönt egy másik, szintén nehéz helyzetben lévő cégnek, hogy a hitel visszafizetésére nem kért biztosítékot. Utóbb mind a két céget felszámolták, így a hitelezők – köztük az adóhivatal – hiába várt a pénzére. A bíróság megállapította a kölcsönt adó cég akkori vezetőjének polgári jogi felelősségét, és egyben kötelezte a hitelezők követelésének megfizetésére. Jelentősnek nevezte Kiss Gábor azt az ítéletet is, amely kimondta: a cégvezető felel az általa benyújtott mérleg valódiságáért. Történt ugyanis, hogy a vállalkozás a hatóságnak elküldött mérlegében több száz milliós vagyonról adott számot. A társaságot azonban hamarosan felszámolták, s a cégvezető nem tudta megmondani, hová lett az a vagyon, amelyet az általa aláírt és leadott mérlegben nem sokkal azelőtt feltüntetett.
A hoppon maradt hitelezők a felszámolt cégek egykori tulajdonosai ellen is indíthatnak eljárást, ám a tapasztalatok azt mutatják: az ilyen típusú ügyek bírósági megítélése korántsem egységes. A bedőlt társaság volt tulajdonosa akkor fogható perbe, ha a cégét – rosszhiszeműen – olyan üzletembernek adja el, aki megszünteti a vállalkozást, ám a tartozásokat nem fizeti ki. A kollégiumvezető elsőként a Fővárosi Ítélőtábla egyik ítéletét hozta szóba. Abban az ügyben a cég tulajdonosa eladta vállalkozását, ám a vevő később az adósságok hátrahagyásával bedöntötte a céget. Az ítélőtábla úgy foglalt állást: mivel az eredeti tulajdonos a vevő szándékáról nem tudott, így felelősség sem terheli. A Legfelsőbb Bíróság (LB) egy másik eljárásban viszont azt rögzítette: a tulajdonosnak kötelessége tájékozódnia arról, kinek adja el a cégét. Az LB felelőssé tette azt az egykori cégtulajdonost, aki nem tárta fel vevőjének üzleti hírnevét, tevékenységét.
A céglovagok ellen indított perek változó sikerrel zajlanak. A kollégiumvezető a nehézségek között említette, hogy az eljárások némelykor igen hosszúra nyúlnak, ami éppen a perbe fogott egykori cégvezető vagy tulajdonos helyzetét könnyítheti meg: a hosszadalmas procedúra akár arra is módot adhat, hogy az érintettek megszabaduljanak minden vagyonuktól. Így előfordulhat, hogy a hitelező akkor sem lát egy fillért sem, ha végül a bíróság fizetésre kötelezi a volt cégvezetőt, tulajdonost. Kiss Gábor szerint a felmerülő gondok egy részén a hamarosan kialakuló egységes bírósági gyakorlat, valamint a büntető- és a polgári bíróságok munkájának összehangolása segíthet.
Óriási lehűléssel, szélviharokkal és jégesővel kezdődik a valódi ősz a hétvégén