Céglovagok százai ellen indulhat per

Egyre több céglovag ellen indítanak polgári pert a pénzükre váró hitelezők. Jelenleg tucatnál is több ilyen ügyet tárgyalnak az ítélkező fórumok, s jövőre akár száz fölé emelkedhet az új eljárások száma. A cégbedöntőktől ugyanakkor nem könnyű visszaszerezni a pénzt.

Jakubász Tamás
2011. 07. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mind több pórul járt hitelező tesz jogi lépéséket, hogy visszaszerezze a bedőlt cégekben ragadt pénzét – erről árulkodik a Fővárosi Bíróság (FB) adatsora. A budapesti ítélkező fórum tapasztalatairól az FB gazdasági kollégiumának vezetőjét kérdeztük. Kiss Gábor közölte: az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedett azoknak a polgári pereknek a száma, amelyeket korábban felszámolásba, megszűnésbe kergetett vállalkozások tulajdonosai és vezetői ellen indítottak a pénzükre hiába váró társaságok és magánszemélyek. A céglovagokkal szemben nem csak az üzleti szféra résztvevői lépnek fel: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal polgári per útján is igyekszik megszerezni a csalárd üzletemberektől a kifizetetlen közterheket.
A kollégiumvezetőtől megtudtuk, hogy manapság ezrével rendelik el a fizetésképtelen cégek megszüntetését, s a felszámolási hullámként is emlegetett hazai folyamat már négy-öt éve tart. Ehhez képest a cégbedöntők elleni első perek csak nemrég, 2009-ben indultak meg. – Ennek az az oka – fejtegette Kiss Gábor –, hogy a tartozásban úszó és a felszámolás sorsára jutó cégek egykori tulajdonosainak, vezetőinek felelősségét kimondó szabályokat 2005– 2006 táján fogadták el, s a passzusokat csak az azutáni ügyekre lehetett alkalmazni. Kezdetben kevés céglovagot fogtak perbe, ám az utóbbi időszakban mind többen lépnek fel a csalárd üzletemberek ellen. – Jelenleg nagyjából húsz ilyen ügyet tárgyal a Fővárosi Bíróság, s várakozásaink szerint jövőre akár száznál is több efféle eljárás veheti kezdetét – fogalmazott Kiss Gábor.
A hitelezők több okból is bírósághoz fordulhatnak. Pert indíthatnak például, ha a bedőlt vállalkozás a cégvezető kétes magatartása miatt nem fizette ki a tartozásokat. Ennél az ügytípusnál már több fontos döntés született. Az egyik esetben a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozás úgy adott kamatmentes kölcsönt egy másik, szintén nehéz helyzetben lévő cégnek, hogy a hitel visszafizetésére nem kért biztosítékot. Utóbb mind a két céget felszámolták, így a hitelezők – köztük az adóhivatal – hiába várt a pénzére. A bíróság megállapította a kölcsönt adó cég akkori vezetőjének polgári jogi felelősségét, és egyben kötelezte a hitelezők követelésének megfizetésére. Jelentősnek nevezte Kiss Gábor azt az ítéletet is, amely kimondta: a cégvezető felel az általa benyújtott mérleg valódiságáért. Történt ugyanis, hogy a vállalkozás a hatóságnak elküldött mérlegében több száz milliós vagyonról adott számot. A társaságot azonban hamarosan felszámolták, s a cégvezető nem tudta megmondani, hová lett az a vagyon, amelyet az általa aláírt és leadott mérlegben nem sokkal azelőtt feltüntetett.
A hoppon maradt hitelezők a felszámolt cégek egykori tulajdonosai ellen is indíthatnak eljárást, ám a tapasztalatok azt mutatják: az ilyen típusú ügyek bírósági megítélése korántsem egységes. A bedőlt társaság volt tulajdonosa akkor fogható perbe, ha a cégét – rosszhiszeműen – olyan üzletembernek adja el, aki megszünteti a vállalkozást, ám a tartozásokat nem fizeti ki. A kollégiumvezető elsőként a Fővárosi Ítélőtábla egyik ítéletét hozta szóba. Abban az ügyben a cég tulajdonosa eladta vállalkozását, ám a vevő később az adósságok hátrahagyásával bedöntötte a céget. Az ítélőtábla úgy foglalt állást: mivel az eredeti tulajdonos a vevő szándékáról nem tudott, így felelősség sem terheli. A Legfelsőbb Bíróság (LB) egy másik eljárásban viszont azt rögzítette: a tulajdonosnak kötelessége tájékozódnia arról, kinek adja el a cégét. Az LB felelőssé tette azt az egykori cégtulajdonost, aki nem tárta fel vevőjének üzleti hírnevét, tevékenységét.
A céglovagok ellen indított perek változó sikerrel zajlanak. A kollégiumvezető a nehézségek között említette, hogy az eljárások némelykor igen hosszúra nyúlnak, ami éppen a perbe fogott egykori cégvezető vagy tulajdonos helyzetét könnyítheti meg: a hosszadalmas procedúra akár arra is módot adhat, hogy az érintettek megszabaduljanak minden vagyonuktól. Így előfordulhat, hogy a hitelező akkor sem lát egy fillért sem, ha végül a bíróság fizetésre kötelezi a volt cégvezetőt, tulajdonost. Kiss Gábor szerint a felmerülő gondok egy részén a hamarosan kialakuló egységes bírósági gyakorlat, valamint a büntető- és a polgári bíróságok munkájának összehangolása segíthet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.