Az iratot a nyomozást folytató Budapesti Katonai Ügyészség nyújtotta be az elsőfokú bíróságnak a gyanúsítottak előzetes letartóztatását elutasító határozata ellen. Az ügyészség azt kifogásolta, hogy a kémkedéssel gyanúsított Galambos Lajos, a polgári elhárítás korábbi főigazgatója házi őrizetbe került, utódját, a bűnpártolás gyanújával kihallgatott Laborc Sándort és a felbujtás gyanújával őrizetbe vett Szilvásy György volt titokminisztert pedig szabadlábra helyezte a Fővárosi Bíróság (FB). Értesüléseink szerint a nyomozó hatóság a szökés-elrejtőzés veszélyével, valamint az eljárás megnehezítésének lehetőségével indokolta, hogy miért indítványozzák a volt titkosszolgálati vezetők előzetes letartóztatásának elrendelését.
A tábla dönt az eljárás negyedik gyanúsítottja, a Hír Televízió által Püski László néven azonosított férfi fellebbezéséről is, akit a legszigorúbb kényszerintézkedéssel sújtott az FB katonai tanácsa. A sajtóban csuklyásként is emlegetett Püski egy biztonságtechnikai vállalkozás, az orosz érdekeltségűként azonosított Zömök Kft. egyik tulajdonosa, aki a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, feleséget a volt Szovjetunióból választott, és cégtársa is orosz anyanyelvű.
*
Az ügyben elsőként őrizetbe vett Galambos Lajost, Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008-ban az Egymásért-ügy kirobbanása után lemondásra kényszerült főigazgatóját legutóbb kedden hallgatta ki az ügyészség. Ügyvédje tájékoztatása szerint a nyugdíjas tábornok minden kérdésre válaszolt, és véleménye szerint az államellenes bűncselekmény vádját tisztázó vallomást tett.
A június 28-án a Galambosnál tartott házkutatással és az elhárítás egykori fejének őrizetbevételével kirobbant kémbotrány részleteiről a Heti Válasz mai száma közöl öszszeállítást. Feltételezéseik szerint az ügy érintettjei a Zömök Kft. stábjával akarták kiszűretni az NBH-ba beépült fideszeseket, és a cég a szolgálatok személyi adatai mellett más állami információkhoz is hozzáfért. Mint írták, a Zömök-stábot már a Püski meggyanúsításával járó Eclipse-nyomozás tavalyi indulásakor orosz kötődései miatt nemzetbiztonsági kockázatként azonosították. A lap forrásai szerint Püski hosszú évek óta bizalmas viszonyt ápol a magyar titkosszolgálatok alapembereivel, köztük a Medgyessy Péter volt kormányfő által kinevezett Galambos Lajossal. Ennél súlyosabb véteknek tűnik, hogy Galambos 2007-ben külsős humánerő-átvilágítónak az NBH-hoz is bevitte Püskiéket, ami már önmagában szakmai skandalum. A Heti Válasznak nyilatkozó egyik érintett bevallása szerint a Zömök-csapat feladata az volt, hogy poligráfos hazugságvizsgálatokkal szűrje ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk a Fideszhez. A nemzetbiztonsági vezetőknek ugyanis meggyőződésük volt, hogy az akkori ellenzék sokszor naprakészebb bizalmas ügyekben, mint maga a kormányzat. Ennek az úgynevezett veszélynek az elhárítására a területet felügyelő miniszter, Szilvásy György nyomására lépett szövetségre az NBH és a Zömök. Az eset már az előző ciklusban elérte az ügyészi szervek ingerküszöbét, titkos nyomozás is indult, azonban az ügyet végül fektették, azaz nem vizsgálták tovább. Nem utolsósorban azért, mert a gyanú szerint a Galambos-utód Laborc Sándor – bűnpártoló módon – nem vett részt az ügy felgöngyölítésében. Az eljárás aktáit most azért porolhatták le, mert Galambos Lajos nyomozati alku keretében önmagára és Szilvásyra nézve is terhelő vallomást tehetett. Ami biztos: a volt főigazgatónál eredetileg hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt tartottak házkutatást (mivel az Egymásért nevű csempészalapítványt létrehozó Jakubinyi Róbertet az ő pénztárnokaként azonosították). Végül mégsem pénzügyi machinációkkal, hanem kémkedéssel gyanúsították meg Galambost, majd közvetlenül ezután dőlt el a Szilvásy- és a Laborc-dominó – közölte a lap.
origo.hu
Megerőszakoltak és meggyilkoltak egy anyát Soroksáron
