Örvendetes, hogy javul a folyó fizetési mérlegünk, ez teszi majd lehetővé, hogy a külső adósságunkat leépítsük, amely jelenleg a GDP 130 százalékán áll – így kommentálta a Magyar Nemzetnek a jegybank által tegnap közzétett adatokat Lóránt Károly közgazdász. Az első negyedévben a fizetési mérleg 787 millió euró többletet mutatott, miközben az előző negyedévben 360 millió eurón állt. – Magyarország fizetésimérleghelyzete messze a legjobb az egész közép-európai térségben – állapították meg a tegnapi adatokat kommentálva londoni piaci elemzők. Ez szerintük is jó esélyt teremt arra, hogy a magyar gazdaság ki tudjon lábalni az eladósodottságból. – Bár évekbe telik a magas küladósság és a szintén jelentős devizaalapú háztartási adósságállomány leépítése, Magyarország mindazonáltal „jó úton halad” – hangsúlyozták a külföldi elemzők.
A történelmi csúcsot jelentő többletet az igen jól teljesítő hazai export okozta.
*
– A kivitel 395 millió euróval volt magasabb január–márciusban 2010 negyedik negyedévéhez képest, az import pedig 141 millió euróval visszaesett – mutatott rá Lóránt Károly. Nagy kérdés azonban szerinte, hogy miután a belső piac helyreáll, képes lesz-e megmaradni ez az állapot, vagy az import – amely a gazdasági visszaesés miatt visszaszorult – újra elárasztja az országot. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy – bár az export növekedése jó hír – a kivitel 80 százalékát a külföldi nagyvállalatok bonyolítják, s az export jelentős hányada importtermékekből kerül ki, így azok, akik a többletet eredményezik, jövedelem formájában ki is viszik a pénz egy részét.
A tegnap közzétett adatokból az is kiderült, hogy a fizetésimérlegtöbblet csaknem kétszerese, 1447 millió euró távozott az országból a jövedelemkiutalások formájában. – S ezek csak a vállalatok és bankok látható jövedelemkiutalásai, ami a kifelé irányuló pénzmozgásoknak mindössze a kisebb hányada. Egyéb pénzügyi műveleteken, például a Magyar Nemzeti Bankban elhelyezett tartalékokon keresztül a hazai és a nyugat-európai kamatkülönbözetet kihasználva jóval nagyobb összegek szívódnak fel. – De az árak megállapításánál, az anyavállalat és leányvállalatok közötti műveletek során különböző trükkök alkalmazásával is tűnnek el pénzek – hívta fel lapunk figyelmét Varga István gazdasági szakértő. – A folyamatosan negatív jövedelemegyenleg azt mutatja, hogy Magyarország tartósan finanszírozza Európa centrumországait, akárcsak Görögország. Az unióban a jövedelem a perifériáról áramlik a fejlett gazdaságok felé, s olyankor, amikor a feszültség kezelhetetlenné kezd válni, politikai erővel kisebb lépések történnek a kiegyenlítés irányába, „visszaosztanak” valamennyit a pénzekből – mutatott rá a szakember. Ezen a helyzeten csakis a monetáris politikával és a beruházások erőteljesebb támogatásával lehetne szerinte változtatni.
Tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette az áprilisi külkereskedelmi áruforgalmi adatokat is. A többlet mértéke 479 millió eurót ért el, amely az előző év azonos időszakához képest 24 millió euróval magasabb. – A kedvező adathoz legfőképpen az ázsiai kereskedelmi kapcsolatok járultak hozzá. Az első négy hónapban az ázsiai kivitelünk 47, míg az importunk csak 7,8 százalékkal nőtt, így a deficitünk 365 millió euróval csökkent – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az új EU-tagállamokba irányuló exportunk is rendkívül dinamikusan, 30 százalékkal bővült, így a többletünk 341 millió euróval, 1,6 milliárdra nőtt az országcsoporttal szemben. Ausztriával szemben pedig jelentősen csökkent a deficitünk. A KSH arra is ráirányította a figyelmet, hogy az export és az import éves összevetésű növekedési üteme lassult áprilisban.
Az ipari termelői árak májusban az előző havinál 0,1 százalékkal magasabbak voltak – ezt is tegnap adta hírül a KSH. Egy hónappal korábban az ipari termelői árak az előző havinál 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, az egy évvel korábbihoz mérten viszont 4,9 százalékkal emelkedtek.
origo.hu
Összeütközött két kamion, lezárták az M43-as autópályát
