Örömmel fogadta a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, hogy korábbi javaslatukat figyelembe véve döntött a kormány a népegészségügyi termékadó, közismert nevén a hamburgeradó bevezetéséről. Csiba Gábor, a szervezet vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója lapunknak nyilatkozva kifogásolta, hogy a dohányáru és az alkohol minden bizonnyal kimarad az új adóval sújtott körből. Úgy látja: ezek a leginkább egészségkárosító termékek, ezért érthetetlen a döntés. Javaslatuk szerint ezekre a jövedéki adó 10 százalékának megfelelő összeget kellett volna kivetni népegészségügyi termékadóként, amely jelentősen növelte volna az így várható bevételt.
Csiba Gábor megjegyezte: továbbra is javasolják, hogy a hamburgeradó mellett be kellene vezetni az úgynevezett extrém adót is. Eszerint például az ittas vezetés vagy gyorshajtás miatt balesetet okozóknak és az extrém sportok űzése közben megsérülőknek saját forrásból, esetleg külön biztosításból kellene fizetniük az egészségügyi kezelés költségeinek nagy részét. A társadalombiztosító csak a közvetlen életmentés és az állapot stabilizálásának költségeit állná, az egyéb beavatkozásokat – például a rekonstrukciós műtéteket, illetve a rehabilitációt – az érintettnek kellene fedeznie. Így ez az összeg is az egészségügybe kerülne, hasonlóan a hamburgeradóhoz.
*
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint is ki kellene terjednie a hamburgeradónak az egészségre leginkább káros alkoholra és dohánytermékekre. Mint mondta, egyelőre nem tudni, hogy a kormány pontosan mire szeretné felhasználni az így befolyó összeget. Szerinte az ágazat legégetőbb problémája jelenleg a humánerőforrás kérdése, ezért minden forrást erre a területre kellene koncentrálni. A kormányzati nyilatkozatok szerint azonban az új adótól mindössze ötmilliárd forintot remélnek az idén, ami nem sokra elegendő. – Egy érdemi béremelési lépés minimum 150 milliárd forintot igényelne – szögezte le.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunk kérdésére úgy fogalmazott: az biztos, hogy az egészségügyben kell felhasználni a különadóból származó bevételt. Döntés kérdése, hogy pontosan mely területen, mert szinte mindenhol szükség van többletforrásra.
Sokan arra számítottak, hogy a hamburgeradóból keletkezett bevételt az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítja a kormány. Ők most aggódnak, mert erről már nem is hallani. Lapunk szerette volna megtudni, hogy pontosan mire költi a kormány a pluszbevételt, de a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtóosztálya csak annyit közölt a Magyar Nemzettel: a hamarosan benyújtandó előterjesztés erre a kérdésre is választ fog adni.
Elhibázottnak és elhamarkodottnak tartja a kormány által bejelentett élelmiszer-különadót az Élelmiszer-feldogozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). Közleményükben azt írják: elengedhetetlen, hogy az ágazat jövőjét érintő kérdésben csak az érintettek bevonásával, valódi szakmai vitát és hatásvizsgálatokat követően születhessen döntés. Az ÉFOSZ szerint a különadó bevezetése a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt terhelő indokolatlan árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. Emellett inflációs nyomást gerjesztene, csökkentené az áfabevételt, erősítené az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető fekete- kereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolna.
A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége szerint a magas cukortartalmú üdítők literenkénti 10 forintos adója értelmetlen, hiszen azt nem lehet szabályozni, hogy ki mennyi üdítőt iszik, így ezzel azt a vásárlót is nagyobb költségekbe verik, aki alig iszik ilyen italt.
– Az EU országai közül Magyarországon a legnagyobb az általános forgalmi adó, ami jelenleg 25 százalék. Máshol ez 5 vagy 10 százalék. Ilyen körülmények mellett egy újabb adó komoly, 10-15 százalékos fogyasztóiár-növekedést jelent az élelmiszeriparban, amit a társadalom nem bír el – véli a szövetség.
A szeptembertől életbe lépő hamburgeradó az energiaitalok esertében literenként 300 forintot róna a gyártóra, illetve a forgalmazóra.
Drasztikus, de nem feltétlenül rossz lépésként értékelte a kormány döntését a Büki Üdítő Kft. a Bomba! energiaitalt gyártó cég marketingvezetője. Katona Balázs lapunknak úgy fogalmazott: az energiaital-piac egyike azon szektoroknak, ahol a gazdasági válság ellenére is 20 százalékos összpiaci növekedést könyvelhettek el. Az energiaitalok átlagára jelenleg körülbelül 120 forint/doboz (0,25 literes kiszerelés), amely tartalmazza az áfát és az önköltséget. Ez dobozonként 75 forinttal fog nőni a gyártó vagy forgalmazó és a kereskedelem résztvevői közötti átadási ár esetében. Ez közel 70 százalékos árnövekedést jelent, de a végfogyasztói árakban még drasztikusabb emelés várható. Az új adó bevezetése szakértők szerint is brutális áremelést von maga után, ami a fogyasztót fogja terhelni, miután ekkora összeget sem a gyártó, sem a forgalmazó nem bír el. Katona kiemelte: az energiaital nem tartozik az alapvető élelmiszercikkek körébe, a fogyasztó határozza meg, hogy mekkora árat hajlandó megfizetni egy termékért, de más élelmiszerek esetében ez komoly anyagi terhet róhat a vásárlókra. – A tervezet szerint több száz forintos (500 Ft/kg) adóval sújtanák az étkezési porokat. Az egészséges életmódra nevelés jó irány, de vajon mennyire lesz ez költséghatékony a közétkeztetésben, ahol az ételek jelentős részét kész alapanyagokból állítják össze? – vetette fel Katona.
Porhintésnek nevezte a hamburgeradót a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója. Pogány Éda szerint elhibázott koncepción nyugvó tervezetről van szó, amelyről sem velük, sem más szervezettel nem egyeztetett a kormány. – Miután az üdítőitalokhoz felhasznált teljes cukormennyiséget hazai termelőktől vásároljuk, az adó kihat az agráriumra is. A Coca-Cola képtelen kigazdálkodni a literenként 10 forintos adót, ezért azt természetesen a fogyasztókra fogjuk hárítani – állította Pogány Éda.
A BDO pénzügyi tanácsadó cég közleményében arra hívja fel a figyelmet: a hamburgeradó összességében negatív hatást is gyakorolhat a költségvetés adóegyenlegére, hiszen ha az áremelkedés a fogyasztás 10 százalék körüli visszaeséséhez vezet az adott termékcsoportokon belül, az a kapcsolódó korábbi áfabevételek mértékével rontja az egyenleget.
origo.hu
Óriási lehűléssel, szélviharokkal és jégesővel kezdődik a valódi ősz a hétvégén
