Bár az utóbbi időben az új közmunka rendszerétől hangos a sajtó, valójában a foglalkoztatás világának csaknem egészét érintik a kormány elképzelései. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap tette közzé az Új Széchenyi-terven alapuló Magyar munka terv című dokumentumot, amit már jóváhagyott a kabinet. A csaknem százoldalas munkaanyag azt tűzi ki célul, hogy 2015-ig csaknem 400 ezer, a következő tíz évben pedig egymillió új munkahely jön létre. Emellett a kormány teljesen átszervezné a foglalkoztatás világát. Átalakul az érdekegyeztetés rendszere, csökkennek az adminisztrációs terhek, változik a támogatásösztönző rendszer és a szakképzés. Fontos cél még a rugalmas munkaerőpiac kialakítása és az illegális foglalkoztatás felszámolása is. A munkahelyteremtésre adott támogatásoknak a jövőben három pillére lesz.
*
A legfontosabb az elhelyezkedés ösztönzése, többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását, részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek részeként az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.
A tervek szerint október végéig megvitatja a parlament, és január elsején életbe lép az új munka törvénykönyve, amely számos ponton könnyíti a munkaadók helyzetét, amivel elősegíti a legális foglalkoztatás terjedését – írja a munkaterv. A jelenleg lényegében ellenőrizhetetlen és így feket -munkának számító területek kikerülnek az illegalitás világából. A rugalmasságot szolgálja a szak- és felnőttképzési rendszer megújítása, az adó- és járulékrendszer átalakítása, a statisztikai rendszer felülvizsgálata, valamint a közmunkaprogramokra vonatkozó konkrét tervek véglegesítése is.
Várhatóan élénk érdekvédelmi tiltakozást vált majd ki, hogy a dolgozók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe a későbbiekben csak az üzemi tanácsok szólhatnak bele, a szakszervezetek már nem. Az egyenlő bánásmód követelményének részletes jogi szabályozása a munkaterv szerint feleslegessé teszi a szakszervezeti tisztségviselőket megillető, a hatályos szabályozás szerinti védelmet, így például azt, hogy jelenleg nehezebb elbocsátani az érdekvédőket. A terület átalakítására azért van szükség, mert – mint a dokumentum fogalmaz – kudarcot vallott az üzemi tanácsok, illetve a szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása. – Az érdekegyeztetés új keretei között a kormány nem vállal meghatározó szerepet, az egyeztetések főszereplői a munkáltatói és munkavállalói szervezetek, amelyeknek kölcsönösen elfogadható megoldásokra kell törekedniük – olvasható a munkatervben.
A dokumentum kitér arra a törvénytervezetre is, amelynek révén a munkanélkülivé válók a jelenlegi 270 nap helyett a jövőben átlagosan már csak 90 napig lesznek jogosultak az álláskeresési járadékra. Ennek folytán teljesülhet a Széll Kálmán-tervben kalkulált 67 milliárd forintos megtakarítás. A munkahelyteremtést részint hazai, részint uniós források felhasználásával kívánja ösztönözni a kormány, kiemelve: a Széchenyi-terv forrásait is a foglalkoztatást ösztönző módon kell felhasználni.
Nem figyeltetnek a nyugdíjasokkal. A korengedményes nyugdíjból visszatérő rendőröknek nem a közmunkaprogramban dolgozók figyelése lesz a feladatuk, hanem a szervezés és az irányítás – közölte Pintér Sándor, ezzel cáfolva a korábbi sajtóhíreket. A belügyminiszter tájékoztatása szerint a visszatérőknek két lehetőséget kínálnak: vagy könnyített szolgálatra jelentkeznek, vagy ha van szabad hely, akkor azt ők tölthetik be.
origo.hu
Magyar Péter nagyot bukott az árvízi hisztériájával
