Hibrid E. coli törzs okozta a járványt

Genetikai kombináció eredményeként jött létre az E. coli baktériumtörzs, amely legkevesebb harminckilenc ember haláláért felelős a németországi hasmenéses járvány kitörése óta. Az antibiotikumoknak kivételesen ellenálló hibridet már 2001-ben kimutatták egy fiatal páciens szervezetében.

A Münsteri Egyetem profeszszora, Helge Karch vezette kutatócsoport szerint az Escherichia coli O104:H4 kórokozó egy olyan törzs „klónja”, amelyet először egy fiatal betegnél Németországban azonosítottak 2001-ben – adta hírül az AFP a The Lancet brit orvosi lapban közölt jelentést. A dokumentumot jegyző kutatók szerint a bienenbütteli bioüzemben termesztett növényi csírákból eredeztethető járvány agresszív fertőzőképességét a két baktériumtörzs génjeinek kombinációja okozhatta. A kórokozó mintáinak DNS-vizsgálata nyomán kiderült, hogy az egyik baktérium az enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC), amely mérgező Shiga-toxint termel és bocsát ki. Ez a méreg tehető felelőssé a véres hasmenés és a veseelégtelenség kialakulásáért. A hibridet létrehozó másik törzs az enteroaggregatív Escherichia coli (EAEC), amelynek jellemzője, hogy képes szabályos „téglafalszerű” alakba rendeződni és megtapadni a bélfalon, onnan pumpálva a mérget a szervezetbe. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és Kínában elvégzett genetikai vizsgálatok szintén arra mutattak rá, hogy az EHEC és EAEC törzsek keverékéről van szó.
A mostani tanulmányhoz a rendelkezésre álló baktériumkatalógusokat kutatták át a szakemberek – írta az MTI. Eredményeik alapján a keveréktörzs bár ritka formában, de már egy évtizede jelen volt. A kutatók hozzátették: a németországi járványt okozó törzs a 2001-es kórokozótól abban tér el, hogy olyan géneket is tartalmaz, amelyek ellenállóvá teszik a béta-laktám típusú antibiotikumokkal szemben. Ebbe a széles csoportba tartozik például a penicillin, a meticillin vagy az amoxicillin is. A kórokozót rezisztensnek találták valamennyi penicillin és cefalosporin antibiotikumra, de érzékeny volt a carbapenem antibiotikumokra. A jellemzőknek ez az új elegye magyarázhatja a törzs kivételes fertőzőképességét, és arra utal, hogy a béta-laktámok alkalmazása inkább rontja a helyzetet, mivel ezek a szerek eltávolítják a rivális baktériumokat – írták a tanulmányban.
A fertőzöttek negyedénél alakult ki hemolitikus urémiás szindróma (HUS), amely súlyos vérszegénységgel, veseelégtelenséggel és idegrendszeri károkkal jár együtt.
A dokumentum adatai szerint a járványban június 20-ig 39 halálesetet jegyeztek fel, összesen 810 HUS-esetet és 2684 HUS-hoz nem vezető, véres hasmenéses megbetegedést. Karch kutatócsoportja 80 olyan páciens székletmintájából elemezte a baktérium DNS-ét, akiknél a súlyos szövődmény jelentkezett. A minták május 23. és június 2. között érkeztek a laboratóriumba. Valamennyiben a HUSEC041 „klónját” azonosították.