Magyarországról eddig nem sokan utaztak Kínába, legalábbis ezt mutatják az elmúlt tíz év adatai. Az ezredfordulón hazánkból még csak 5814-en látogattak a kelet-ázsiai birodalomba. Ez a szám a többi közép- és kelet-európai országhoz viszonyítva még egész jó érték, 2000-ben még Csehország (4343 fő) és Horvátország (5604 fő) előtt jártunk, és megelőztük a térség más államait is, Szlovákiát (1451 fő), Fehéroroszország (3722 fő) és Litvániát (2462 fő).
Az ezredfordulót követő években a Kínába látogató magyarok száma csökkent, 2003-ban már csak 3271 fő volt ez a létszám. A rákövetkező évben ugyanakkor hatalmas fejlődésnek indult a magyar–kínai turizmus: 2004-ben megkétszereződött a magyar turisták száma (7435 fő). A létszám növekedése folytatódott, évről évre emelkedett a kiutazók tábora: 2005-ben 10 773 fő; 2006-ban
13 702 fő; 2007-ben 16 567 fő; 2008-ban pedig 17 490 fő. Ebben az évben behoztuk a bolgárokat (15 854 fő), a csehek pedig (17 345 fő) tartották az iramot velünk. Érdekességképpen: Szlovákiából 2008-ban csak 5386 látogató kereste fel az egykori Mennyei Birodalom mai utódállamát.
A gazdasági világválság begyűrűzése véget vetett az utazások fellendülésének. Jól mutatja ezt a 2009-es adat (13 624 fő). Tavalyelőtt már kisebb létszámban utaztak Magyarországról Kínába, mint 2006-ban (13 702 fő), és 22 százalékkal kevesebben a 2008-as évhez képest.
A visszaesés mindenütt érzékelhető volt, de a nyugati országokból ma is ötször-hatszor több látogató utazik Kínába, mint Magyarországról. Mindez abból a szempontból is érdekes lehet, hogy jól tükrözi, mennyire élénk az üzleti kapcsolat a világ egyik vezető gazdasági hatalmával.
Mi lehet az az állítólagos hangfelvétel, amelytől Magyar Péter retteg?