Nagy Sándor részt vett Khairóneiánál (Kr. e. 338-ban) a görögök elleni ütközetben, és mint mondják, ő törte át a thébaiak szent seregének arcvonalát. Így emlékezik meg Plutarkhosz, a neves történetíró az ókor talán egyik legzseniálisabb hadvezéréről, akinek apja, II. Philipposz ebben az ütközetben győzte le az athéni–thébai szövetséges seregeket, és ezzel gyakorlatilag megszerezte az uralmat a görög városállamok felett. Az ütközet, amely véget vetett a korábban évszázadokig virágzó görög poliszoknak, egyúttal a makedónok előretörését vetítette előre. A későbbi birodalmába a mai Afganisztán területét is beolvasztó Nagy Sándor akkor mindössze 18 éves volt, néhány évvel később azonban már az akkori ismert világ legnagyobb összefüggő államalakulatát vezette.
Azóta vita tárgya, hogy a mindössze 33 évesen, Kr. e. 323-ban elhunyt géniusz a mai földrajzi keretek között kihez is tartozik. A neves elődöt egyaránt magáénak tartja Görögország és Macedónia. A hadvezér öröksége ráadásul mind a mai napig érezteti hatását, a két ország között ugyanis állóháború alakult ki ez ügyben. Görögország az egykori Jugoszlávia szétesésével függetlenedő Macedónia nevét megalakulásának első percétől kezdve vitatja, mondván, egy észak-görögországi tartomány neve is Makedónia. A diplomáciai szakzsargonban pedig konzekvensen a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet használja. A névvita többek között Nagy Sándornak szól, annak a legendás hadvezérnek, akit Julius Caesar, Nagy Pompeius és Sulla, a dictator is mélységesen tisztelt, remek hadügyi képességeinek pedig csodálattal adóztak. Görögország, amely sajátjaként tekint az egykori géniuszra – aki többek között kardjával elvágta a gordiuszi csomót, és így meghódította Ázsiát –, ebből egy tapodtat sem enged. Az 1991 óta független Macedóniát pedig a névvita miatt kikosarazták a NATO-tagságból, s hasonló a helyzet az ország európai integrációjával is. Addig ugyanis nem lehet megkezdeni az ország csatlakozási tárgyalásait, amíg a névhasználat nem tisztázódik, és még ha engednék is fejezetek megnyitását, a vita végleges megoldásáig nem lehetne lezárni a már teljesített feltételeket. Szkopje közben újabb offenzívát indított a híres hadvezér megszerzéséért, a város főterén 23 méter magas lovas szobrot helyeztek el, amelyet Athén a görög történelem elbitorlásának és provokációnak tekint. Grigorisz Delavekurasz, a görög külügyminisztérium szóvivője szerint ráadásul a lépés ellentétben áll egy 1995-ben aláírt kétoldalú megállapodással. A Firenzében öntött lovas figurát, amely Valentina Stevanovszka macedón szobrász alkotása, a szkopjei hatóságok az utolsó pillanatban átkeresztelték, s hivatalosan a Harcos lovon néven fogják nevezni. A teret azonban, ahol az emlékmű áll, Macedóniai Sándor térnek hívják. A szkopjei szobor emellett méretében jóval felülmúlja majd azt a szobrot, amelyet szülőhelyén, a görögországi Szalonikiben állítottak az ókori hódító hadvezérnek.
origo.hu
Orbán Viktor váratlan bejelentést tett
