Kinek hódít Nagy Sándor?

Újabb vita körvonalazódik Görögország és Macedónia között, mivel Szkopjéban egy 23 méter magas lovas szobrot emeltek az ókori hadvezér, Nagy Sándor tiszteletére. Az emlékmű építését Athén provokációnak és a görög történelem elbitorlásának tartja.

Nagy Sándor részt vett Khairóneiánál (Kr. e. 338-ban) a görögök elleni ütközetben, és mint mondják, ő törte át a thébaiak szent seregének arcvonalát. Így emlékezik meg Plutarkhosz, a neves történetíró az ókor talán egyik legzseniálisabb hadvezéréről, akinek apja, II. Philipposz ebben az ütközetben győzte le az athéni–thébai szövetséges seregeket, és ezzel gyakorlatilag megszerezte az uralmat a görög városállamok felett. Az ütközet, amely véget vetett a korábban évszázadokig virágzó görög poliszoknak, egyúttal a makedónok előretörését vetítette előre. A későbbi birodalmába a mai Afganisztán területét is beolvasztó Nagy Sándor akkor mindössze 18 éves volt, néhány évvel később azonban már az akkori ismert világ legnagyobb összefüggő államalakulatát vezette.
Azóta vita tárgya, hogy a mindössze 33 évesen, Kr. e. 323-ban elhunyt géniusz a mai földrajzi keretek között kihez is tartozik. A neves elődöt egyaránt magáénak tartja Görögország és Macedónia. A hadvezér öröksége ráadásul mind a mai napig érezteti hatását, a két ország között ugyanis állóháború alakult ki ez ügyben. Görögország az egykori Jugoszlávia szétesésével függetlenedő Macedónia nevét megalakulásának első percétől kezdve vitatja, mondván, egy észak-görögországi tartomány neve is Makedónia. A diplomáciai szakzsargonban pedig konzekvensen a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet használja. A névvita többek között Nagy Sándornak szól, annak a legendás hadvezérnek, akit Julius Caesar, Nagy Pompeius és Sulla, a dictator is mélységesen tisztelt, remek hadügyi képességeinek pedig csodálattal adóztak. Görögország, amely sajátjaként tekint az egykori géniuszra – aki többek között kardjával elvágta a gordiuszi csomót, és így meghódította Ázsiát –, ebből egy tapodtat sem enged. Az 1991 óta független Macedóniát pedig a névvita miatt kikosarazták a NATO-tagságból, s hasonló a helyzet az ország európai integrációjával is. Addig ugyanis nem lehet megkezdeni az ország csatlakozási tárgyalásait, amíg a névhasználat nem tisztázódik, és még ha engednék is fejezetek megnyitását, a vita végleges megoldásáig nem lehetne lezárni a már teljesített feltételeket. Szkopje közben újabb offenzívát indított a híres hadvezér megszerzéséért, a város főterén 23 méter magas lovas szobrot helyeztek el, amelyet Athén a görög történelem elbitorlásának és provokációnak tekint. Grigorisz Delavekurasz, a görög külügyminisztérium szóvivője szerint ráadásul a lépés ellentétben áll egy 1995-ben aláírt kétoldalú megállapodással. A Firenzében öntött lovas figurát, amely Valentina Stevanovszka macedón szobrász alkotása, a szkopjei hatóságok az utolsó pillanatban átkeresztelték, s hivatalosan a Harcos lovon néven fogják nevezni. A teret azonban, ahol az emlékmű áll, Macedóniai Sándor térnek hívják. A szkopjei szobor emellett méretében jóval felülmúlja majd azt a szobrot, amelyet szülőhelyén, a görögországi Szalonikiben állítottak az ókori hódító hadvezérnek.