Egész életemben güriztem, és most idejutottam. Azt sem tudom, holnap lesz-e még fedél a fejem felett – kezdte szomorú történetét a nyolcvanéves Zsótér Zoltán. A férfi a moratórium után elsőként kilakoltatott adós kétes címét is megkaphatta volna, mivel a hitelezője, egy pénzügyi közvetítő cég a tilalom lejárta után nyolc órával már ki akarta tenni az otthonából. Mindezt egy két és fél éve felvett, ötmillió-négyszázezer forintos kölcsön miatt. A férfinak a szállítmányozási vállalkozásához volt szüksége a kölcsönre, melyért jelzálogot jegyeztetett be a lakására, ám amikor a cége tönkrement, nem tudta fizetni a részleteket. Ráadásul az adóssága nemhogy fogyott volna – miközben több mint kétmillió forintot visszafizetett –, de mára a késedelmi kamatok és díjak miatt hatalmasra duzzadt. A férfi 9,8 millió forinttal tartozik, körülbelül anynyival, amennyit a lakása ér.
Bár egyelőre úgy tűnik, a Banki Hitelek Károsultjainak Egyesületén (BHKE) keresztül sikerült megegyeznie a hitelező vállalkozással, hogy havi negyvenezer forintért albérlőként a lakásban maradhat, Zsótér Zoltán nem tudja, miből fizeti majd ezt az összeget.
– Dolgozom, ahogy bírok, hogy megéljek, de nem tudom, mi lesz velem – mondta el-elcsukló hangon az idős férfi.
A kilakoltatási és árverezési moratórium lejártának következményeiről megoszlik a szakemberek véleménye. Lénárd Mariann, a BHKE főtitkára lapunknak elmondta, igaz, hogy október elsejéig csak a harmincmillió forintnál értékesebb, legalább húszmillió forint tartozással bíró ingatlanokat lehet elárverezni, de azokból a lakásokból, amelyeket már korábban elárvereztettek a hitelezők, ki lehet költöztetni a tulajdonosokat. – Ezen ingatlanok árának nem kell elérnie a harmincmillió forintot – hangsúlyozta a szakember.
Czirmes György ügyvéd ugyanakkor úgy látja, egyelőre nem kell sok kilakoltatásra és árverezésre számítani. – Októberig csak egy szűk réteget érint a moratórium feloldása, utána pedig télen egyébként sem lehet kitenni senkit – jegyezte meg lapunknak. Az ügyvéd azt tanácsolja, hogy akinél mégis kilakoltatást akarnak kezdeményezni, forduljon a bírósághoz, s kérje az eljárás felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy megtámadja a kölcsönszerződést. Aki ellen nem bírósági végrehajtás zajlik, hanem egy behajtócég próbálja kiköltöztetni, szintén fordulhat a bírósághoz vagy a helyi jegyzőhöz, és kérheti a cég által indított birtokbavételi eljárás felfüggesztését. Az ügyvéd szerint e módszerekkel időt lehet nyerni.
Orbán Róbert, az Árverezőház vezérigazgatója úgy látja, hogy a következő hónapokban a bankok és az árverezők is kivárnak, de már csak az árverezési korlát miatt sem kell tömeges lakásértékesítésekre számítani. A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek szintén arra számítanak, hogy nem ugrik meg az árverezések száma, és a kilakoltatások sem öltenek tömeges mértéket. Az OTP Bank munkatársai lapunkkal közölték: a nehéz helyzetben lévő adósoknak azt ajánlják, vegyék fel a kapcsolatot a bankjukkal, és érdeklődjenek adósvédelmi programjaikról.
Nőttek a hitelkamatok. Drágábbak lettek májusban a hitelek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. – A háztartások által felvett új, forint alapú lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatói növekedtek – áll a jegybank közleményében. A céges hitelek kamatai ugyanakkor csökkentek.
A háztartások hitelállománya 10,4 milliárd forinttal lett kevesebb májusban, ezen belül a forinthitel-felvétel 27,5 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya ugyanakkor 37,9 milliárd forinttal csökkent. Az MNB közleménye szerint a hónap folyamán a háztartások mind forintban, mind devizában kevesebb betétet helyeztek el, mint amennyit kivettek.
origo.hu
Összeütközött két kamion, lezárták az M43-as autópályát
