Nem csak Európa küzd válsággal

A Transzatlanti hét eseményei között került sor csütörtökön és tegnap az Országgyűlésben a Transzatlanti törvényhozó dialógus ülésére, amelyen amerikai és európai képviselők vettek részt. A fórum parlamenti bizottságának elnöke, a néppárti, német kereszténydemokra Elmar Brok válaszolt kérdéseinkre.

Zord Gábor László
2011. 07. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Robert Gates távozó amerikai védelmi miniszter a NATO-tól vett búcsújában a kollektív katonai irrelevancia képét vázolta fel arra az esetre, ha bizonyos tagországok nem veszik komolyabban a szövetségi szerepvállalást. Mit gondolnak erről az európai politikusok?
– Ez mindenekelőtt azt mutatja, hogy az Egyesült Államok a túlfeszítettség állapotába került az afganisztáni és iraki háborúk költségei, valamint a büdzsének a válság okozta magas hiánya miatt. Európában ugyanezzel a problémával szembesülünk, amit a görög kérdés is alátámaszt. Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak ezért még szorosabban együtt kell működnie a világban zajló drámai gazdasági és politikai változások kezelésére. A transzatlanti közösségben helyénvaló az őszinte beszéd, és ezért üdvözöljük is Robert Gates szavait, ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy a szóban forgó kérdés mindkettőnkre vonatkozik, nem csak az európaiakra.
– Az EU láthatóan igyekszik jobb kapcsolatokat kialakítani Oroszországgal és Kínával. Jelenti-e mindez a transzatlanti kapcsolat bizonyos degradációját a jövőben?
– Ennek az ellenkezője igaz. Ha Kínával akarunk egyezkedni, öszsze kell tartanunk. Ha azt akarjuk, hogy a kereskedelmi tárgyalásokon érdekeink érvényesüljenek, Kína megfeleljen a tőkepiac fokozatos megnyitását célzó dupla Q szabályoknak, Oroszország ne használhassa az energiakérdést politikai fegyverként, akkor szorosabb együttműködésre van szükségünk. Például arra, hogy az Egyesült Államok és Európa közös politikát dolgozzon ki a Kínához és Oroszországhoz való közeledésre.
– Biztonságpolitikai, katonai értelemben sor kerülhet áttörésre Oroszországgal? Új szintre emelkedhet a két fél közötti bizalom?
– Úgy gondolom, hogy igen. Ha megvizsgáljuk az orosz érdekeket, látható, hogy sebezhető hasukkal, a nyersanyagokkal teli Szibériával szemben lent ott van a nagy Kína és India. Úgyhogy nagyobb érdekük fűződik a nyugati közösséggel való szoros együttműködésre, mint nekünk Oroszországgal. Ha az oroszok is így értékelik a helyzetet, akkor meg kell találniuk a módját annak, hogy együttműködjenek velünk.

Természetes szövetséges. Európa csak transzatlanti keretben járulhat hozzá a világ békés fejlődéséhez, és mivel Európa és az Egyesült Államok érdekei és értékei azonosak, természetes szövetségesei egymásnak – mondta tegnap Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A Transzatlanti törvényhozó dialógus találkozóján a Parlamentben a házelnök kijelentette: a szoros transzatlanti kapcsolatokat bizonyítják az elmúlt hét eseményei is; megemlékeztek Tom Lantosról és Ronald Reaganről, akiknek személye összeköti a két térséget. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.