Megkezdődött a parlamentben a közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitája. A jogszabály-módosításokat Pintér Sándor terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában hangsúlyozta: a munkaerőpiacra való visszatérés ösztönzését, a segélyezés rendszerének egyszerűsítését akarják elérni. – Aki munkaképes és egészséges, dolgozzon, aki a piacon nem kap megfelelő munkát, annak azt az állam biztosítsa, és a közfoglalkoztatás részeként kapjon munkabért, de nem segélyt – fogalmazott Pintér Sándor, egyértelművé téve, hogy a közmunkáért járó fizetés nem haladhatja meg a segély összegének 90 százalékát, és alacsonyabbnak kell lennie a minimálbérnél. A változtatásokat ismertetve kitért arra, hogy az álláskeresési járadék 270 napról 180 napra csökkenne, s ha ez idő alatt nem sikerül munkát találni, akkor a közfoglalkoztatásban kell munkát és munkabért biztosítani az érintetteknek.
Bár már nem emleget munkatáborokat Szűcs Erika (MSZP), kifogásai mégis akadtak: mint fogalmazott, a kormány hibásan lusta és elcsökevényesedett emberként tekint a munkanélküliekre, ahelyett, hogy vállalná a munkahelyteremtés feladatát és felelősségét. A kényszermunka képe ezúttal az LMP-nél jelent meg: Vágó Gábor, a párt képviselője dologházakat és bérrabszolgákat vizionált. Bertha Szilvia (Jobbik) a közfoglalkoztatásról szóló előterjesztés legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy kormány nem tesz különbséget a képzetlen, korábban csak elvétve dolgozók és a munkájukat több évtized után, csak a nehéz gazdasági helyzet miatt elvesztők között.
A napihírekben kevésbé jártasak számára különös lehet, hogy a közmunkáról szóló előterjesztést a belügyminiszter jegyzi. Ennek – mint arról beszámoltunk – az az oka, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Belügyminisztérium (BM) vette át a szakterületet. A kormányzati átszervezés pedig messze túlmutat a most megvitatott törvénymódosításon, hiszen, bár közvetetten, de kulcsszerepe lesz más rendelkezéseknek is. Köztük azoknak, amelyek a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, valamint a rendvédelmi szerveknél dolgozók korengedményes nyugdíjjogosultságát módosítják. Előbbi terület újragondolása a munkaerő-kínálatot növeli; a mintegy 350 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas közül 100-150 ezer fő kerülhet viszsza a piacra. Utóbbi viszont a munkaszervezés és -felügyelet területét oldja meg, a reaktivált sok ezerre tehető egyenruhás ugyanis – átképzés után – itt jelenhet meg. Erre konkrét utalást egy múlt keddi kormányhatározat tartalmaz, amely szerint a más jogszabály alapján visszafoglalkoztatottakat a munkaügyi központok közmunkarészlegeiben közfoglalkoztatás szervezésére indokolt alkalmazni.
Újdonság, hogy a közmunkaprogramban részt vevők munkaerejét nemcsak állami és önkormányzati intézmények, cégek vehetik igénybe, hanem magáncélú alkalmazásban is részt vehetnek. A BM törvényjavaslata utal rá, hogy bizonyos feltételek mellett magántársaságok is lehetnek közfoglalkoztatók. Ez a közmunkások mérsékelt bérezése mellett amiatt is vonzó lehet, mert a közbeszerzések elbírálásánál jó pont a közmunkások alkalmazása.
Információink szerint „tesztüzem jelleggel” már júliusban elindulnak az első beruházások. A jövő évi tervekről keddi számunkban megírtuk, a debreceni aréna építésében négyezer, a beregi víztározónál nyolcezer, a római-parti gát építésénél 1800, a tiszai gátakon 6500, a főutak felújításán pedig 5500 közmunkás kap lehetőséget. A munka megszervezésében, a munkások szállításában és elszállásolásában a hadsereg, a felügyeletben a reaktivált rendőrök vesznek majd részt.
A képviselők megkezdték az új honvédelmi törvény tárgyalását. Hende Csaba miniszter expozéjában leszögezte: az új szabályozás egy sarkalatos törvény, amelynek elsődleges célja, hogy a januárban életbe lépő új alaptörvényben lévő szabályokat a honvédségre is átültesse. A második ok a törvény megalkotására a biztonsági, társadalmi és gazdasági környezet megváltozása, ezért a honvédelmi törvény is korszerűsítésre szorul.
origo.hu
Lánczi András: Na és mi van akkor, ha Magyar Péter csak egy egyszerű stróman?
