A beszerzés – amelyről lapunk is többször közölt értesüléseket – előkészítése már egy éve folyamatban van, de a Honvédelmi Minisztérium (HM) csak szeptember elejétől ismeri el hivatalosan annak létét, miután kormányszinten támogatást kapott hozzá. Az elképzelés mögött információink szerint az a stratégiai szándék rejlik, hogy néhány év alatt a helikopterek terén is mérséklődjön, illetve megszűnjön az alkatrészfüggés Oroszországtól, illetve a posztszovjet tagállamoktól.
Úgy tudjuk, a szándékot más, gyakorlati szempontok is erősítették. Egyrészt az előző szocialista kormányzatok közvetett módon felszámolták a Mi–8, Mi–17 és Mi–24-es helikopterek hazai ipari hátterét. Másfelől – részint a hazai közbeszerzési rendszer rugalmatlansága és az alulfinanszírozottság, részint az orosz terméktámogatás hiányosságai miatt – Magyarország az elmúlt húsz évben képtelennek bizonyult szovjet eredetű helikopterflottájának szinten tartására.
A helyzet orvoslására a HM most harminc, az amerikai tengerészgyalogságnál UH–1N jelzéssel ellátott, a hetvenes évek elején gyártott helikopter beszerezésének lehetőségét vizsgálja, azt remélve, hogy ezek hosszú távú fenntartása – szemben a szovjet-orosz technikával – problémamentesen biztosítható.
Értesüléseink szerint még az idén tető alá hozhatják a magyar és amerikai kormányszervek közötti megállapodást, amely alapján maguk a gépek ingyenesen kerülnének magyar tulajdonba. Amiért azonban fizetni kellene, az a felújításuk, felszerelésük, a személyzet kiképzése és a hazai üzemeltetés feltételeinek megteremtése 2013-tól kezdve. Az árról a jelenlegi stádiumban még nem szólnak a Honvédelmi Minisztérium nyilatkozatai. Egyik nem hivatalos forrásunk több évre számítva negyven milliárd forintról tett említést, a másik pedig úgy fogalmazott, hogy a magyar UH–1N program egésze a svéd Gripen gépek lízingjének egyéves részletének felelne meg, amelyet jelenleg 100 millió euróra (29 milliárd forintra) tesznek.
origo.hu
Orbán Viktor: Brüsszel háborúpárti - videó
